Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit (A MTAK közleményei 10. Budapest, 1980)

A fiatal Kaffka Margit

"Ő nagysága Nemestóthy Sz. Hedvig úrhölgynek Nagy-Károly (Szatmár megye) Édes Heddim! A júliusi őrültségeimre méltó válasz a te prédikácziós leveled. Sok bolondot írhattam neked akkor, hogy ilyen erősen veszekszel öreg. Most azonban egészen okos vagyok és egészséges, — a mennyiben ma délelőtt érkeztem a tanyáról a hova a tiszttartó bátyám kivitt, a hol nagyon jó a levegő, éles szél fú a hegyek felől és kitűnő az aludttej. Fűzőt persze nem hordtam, sokat kószáltam egymagam, mindennap egy templomhoz a közeli dombon, a hol árnyékos temető is van, sok virág és egy kőszent a kinek a feje a kezembe maradt. Képzeldd még főztem is. Most tehát jól nézek ki és kutya bajom. A mi a kis udvarlómat illeti, tanuldd meg hogy az se' nem mérnök, se' nem férfi se' nem házasulandó, — hanem egy kiskorú épitészgyakornok (bautechnicker, ha ugy tetszik) — egészen zöld még és jó fiu. Eddig untam a szegénykét, — de most, hogy nagynehezen észrevette ezt és nem zavar többé, hanem csendes hamleti mosolylyal udvarol a húgomnak és kérdezősködik felőlem a szobalánytól, — egészen mulatságos újra. Epen nem számbavehető azonban, — annyira nem legalább, hogy tragikusan az anyámat meg a húgaimat emlegessed, a kiknek különben se nem árt se' nem használ. Csudálom, hogy Te nem érted ezt meg, és minden korai kalarábéból házassági csuszpájzt kotyvasztasz, — akárcsak a nagyanyám. Most pedig semmi kedvem nincs ahhoz a langymeleg szeretethez, a mit olyan szép kínálással tálalsz fel nekem hogy "Jaj be jó, — edd meg mind" (Ez egy familiáris gyerekviczcz), — a mire én a mesebeli kis Juliskával felelek; "Próbálja meg édes néni, — mutassa meg, hogy kell belebújni a sütőkemenczéba." De elég erről. Fő, hogy az anyámnál szószba ne keverj Dusi! És ha egy kicsit nyersebb voltam, bocsáss meg, — de ez a théma mindig idegessé tesz egy kicsit. A tanyára menve kikerültem a majálist, — csak a húgomat vitték el. A jó nénik sápítoztak egy kicsit, hogy minek hozták ide még ezt a gyereket, miért nem azt a szelídszemü másikat

. A jó nénik nagyon ügyesek, kettőnknek bókoltak egyszerre. A föld azonban forog tovább. Most erősen készülök, — a tantervet, meg a sárosmegye térképét megkaptam (ugy látszik földrajzot is kell tanítnom, csinálom a rossz ruháimat, a nyakamon maradt régi jegyzőkönyveket, — hivatalos leveleket próbálgatok küldözni úgy óvatosan, hogy Pestre jussak valahogy, — hogy Lőcsén magánórákat adhassak, stb. A jövőre nézve pedig; Ha meg nem vakulok akkor elégedett leszek mint tanítónő, — ha megvakulok, akkor jobb ha gyermektelenül csinálom és nem rí utánam se' kicsi se' nagy .Ezen nevetnél, ha nem volna egy kicsikét szomorú.