Vitályos László–Orosz László: Ady-bibliográfia 1896–1977 (A MTAK közleményei 9. Budapest, 1980)

Bevezetés

VIII BEVEZETÉS A tárgymutató nem tartalmaz minden tételt. Nem szerepel benne az első és második fejezet, válogatással kerültek bele a harmadik fejezet, és még erösebb válogatással a negyedik fejezet tételei. A tárgyszavak kiválasztása, illetve a tételek besorolása általában a címek és annotációk alapján történt: tulajdonneveket (többnyire figyelembe véve azok képzett alakját is) és tárgyszóként alkalmazható főneveket emeltünk ki erre a célra. A régebben gyűjtött tételeknél a címek és a valódi tartalom esetleges ellentmondásainak felderítése, az annotációk ellenőrzése, felfrissítése, kiegészítése, illetve a hiányzók pótlása csak elenyészően kevés esetben állt módunkban. A válogatással a cikkeket, írásokat minősíteni, értékelni nem szándékoztunk. A harmadik fejezetből a túl általános, vagy megfoghatatlan tartalmú cikkek és az alkalmi megemlékezések maradtak ki. Igyekeztünk azonban mindazokat a tételeket szerepeltetni, amelyek más fejezetben felvett tételekkel, illetve a Függelék tematikus csoportosítású alfejezeteivel kapcsolatban vannak. A tételek válogatásában fordítva jártunk el a Függelék alfejezeteivel. Az egyes alfejezetekből csak azok a tételek kerültek a tárgymutatóba, amelyek a tematikus csoportosítás szempontjából határeseteknek tekinthetők, vagy más tárgycsoportra vonatkozó információt is hordoznak. Az első alfejezet kivételével a Függelékből — a személynevektől eltekintve — a tulajdonneveket sem emeltük ki. A címekből és annotációkból kiválasztott tárgyszavakhoz sok esetben nem ragaszkodtunk mereven; szinonimákból és tárgy szerint összetartozó tételekből összevonással nagyobb csoportokat alkottunk (pl. életrajzi vonatkozású emlékezések, életrajzi adatok, költői nyelv, verselés, stb.) a keresőre bízva a további válogatást. Hasonló összevonás található a földrajzi neveknél. A cikkekben és közleményekben egy-egy helység négy vonatkozásban is szerepelhet: mint a költő életrajzának színhelye; mint egyénisége kialakulásának, költői fejlődésének állomása; mint vonzalmának, vagy ellenszenvének tárgya; s mint fogadtatásának, kultuszának színtere. A tárgymutatóban e négy csoport többnyire szétválasztás nélkül szerepel. A válogatás ténye arra figyelmeztet, hogy a Bibliográfia használója nem bízhatja rá magát teljesen a tárgymutatóra, ez csak segítség lehet elsősorban a harmadik fejezet anyagában való tájékozódáshoz. A második kiadás gyűjtése, illetve a gyűjtés irányítása és a kötet szerkesztése Vitályos László munkája. E helyen mondunk köszönetet azoknak, akik e kiadás létrehozásában döntöttek: Király Istvánnak, Rózsa Györgynek és Rejtő Istvánnak; azoknak, akik adatokkal gazdagították a kiadást: Bottyán Jánosnak, Indig Ottónak, Jávori Jenőnek, Kun Andrásnak, Láng Józsefnek, Makay Erzsébetnek, Markovits Györgyinek, Porzsolt Ferencnek, Sándor Lászlónak, Schweitzer Pálnak, Szilágyi Jánosnak, Varga Józsefnek, Vezér Erzsébetnek és Bodolay Gézának, valamint azoknak, akik az MTA Könyvtárában és a KESZ Sokszorosító üzemében a leírás és a sokszorosítás munkáját végezték. Bustya Endre, Péter László és Vezér Erzsébet az első kiadásról megjelent bírálataikban sok értékes tanácsot, javaslatot és számos kiigazítást adtak, ezeket - a szükségesnek vélt változtatásokkal - e kiadásban hasznosítottuk.