Vitályos László–Orosz László: Ady-bibliográfia 1896–1977 (A MTAK közleményei 9. Budapest, 1980)
Bevezetés
BEVEZETÉS VII azonban nem alkalmaztuk mechanikusan. Az ismertetett mű és az ismertetés együtt szerepeltetése mellett sok más típusú összefüggésre is felhívtuk a figyelmet. Egy tételszám alatt kísérjük végig pl. a könyvek, tanulmányok, cikkek stb. további sorsát, az újabb kiadásokat, a gyűjteményes kötetben való megjelenést stb. A mechanikus besorolási rendből kiemeltük a viták anyagát, s a vitát kiváltó műhöz, cikkhez osztottuk be. Az így keletkezett tétel-bokrok száma azelső kiadáshoz képest az 1970-ig terjedő részben is tetemesen megnövekedett. Egy tételben szerepel most pl. A Holnap antológiák vitája, a Népszava-vita, az Ady Rákosi-vita stb. A tétel-bokrok rendje kronologikus. Az összefüggések és vonatkozások jelölésére e kiadásban gyakrabban alkalmaztuk a tételszámra való utalást. Törekvésünk az volt, hogy néhány kivételtől eltekintve egy címfelvétel csak egyszer forduljon elő a Bibliográfiában. 3. A címleírás módja. Rövidítések jelölések, mutatók A címleírások a szokásos címfelvételt" szabályokat követik, illetve ahol a bibliográfia jellege megkívánja, bővebbek a szokottnál. A tételek elején a szerzők nevét dőlt betűvel írtuk. Az egyes tételeken belül is hasonló módon emeltük ki az alkotó tevékenységet végzők (szerkesztők, közreadók, fordítók, illusztrátorok, vitacikkek, hozzászólások, ismertetések, glosszák stb. szerzőinek) nevét. A névmutatóban mindkét kiemelést a tételszám kurziválása jelzi. Az anyag csoportosítása és a közlemények terjedelmének jelölése lehetővé tette, hogy a műfajt csak a legszükségesebb esetben tüntessük fel. A periodikumokban, gyűjteményes kötetekben, tehát nem önállóan megjelent művek esetében a lelőhely címe egyenlőségjel után következik. Egy-egy cikk ismételt megjelenése esetén újból egyenlőségjelet alkalmaztunk. A tétel-bokrokban az egyes tételeket gondolatjel választja el egymástól. A folyóiratok és hírlapok címeit csak annyira rövidítettük, hogy ezek feloldás nélkül is felismerhetők legyenek. Ezt a címek igen nagy száma indokolja. Kivételt csak néhány fontosabb irodalomtörténeti folyóirattal tettünk, pl. It, ItK, EPhK. A periodikumokban megjelent közleményeknél a gyűjtött adatok közül lehetőleg minden esetben közöljük a megjelenés időpontját, mert ez a viták és ismertetések szempontjából fontos. Többnyire közöljük a hírlap számát is, illetőleg folyóiratoknál valamilyen más ellenőrző adatot az esetleges tévedések vagy a Bibliográfia használója által más forrásból szerzett adatok azonosításának megkönnyítésére. Sajnos, célkitűzésünket az adatok teljességének és egyöntetűségének megvalósításában gátolta a tételek igen magas száma, valamint az a tény, hogy a Bibliográfia olyan könyvtárban készült, amelynek hírlaptára nincs. A gyűjtés során bibliográfiákban és hivatkozásokban gyakran találtunk olyan címeket, melyeket az eredeti lelőhelyen (a forrás hiánya, vagy ennek nehezen hozzáférhető volta, illetve egyszerűen időhiány miatt) ellenőrizni nem tudtunk. Ezeket a tételeket csillaggal jelöltük. Tanulmányok és cikkek másodszori, vagy akár többszöri megjelenésének bibliográfiai adatait miként a könyveknél is - minden esetben az első megjelenés événél soroltuk fel, ezzel egy tételszám alatt. Ha a közlemény később szerzői tanulmánygyűjteményekbe is bekerült, az első megjelenés adatai után a szerző nevének csak a kezdőbetűjét tűntettük fel. A szövegek összehasonlítására nem vállalkozhattunk, így elvben előfordulhat, hogy a másod-, harmadközlések közül egyik-másik — azonos cím ellenére - módosított szövegű, de az is lehetséges, hogy egy-egy tanulmányt, vagy cikket, illetve ezek újbóli közléseit címváltozás miatt önálló tételként vettük fel a Bibliográfiába, jóllehet ezek szövege valójában változatlan. A Bibliográfiát a használathoz szükséges rövidítésjegyzék, periodikumok jegyzéke és a névmutató mellett két új segédlettel is elláttuk: az Ady-művek címmutatójával és tárgymutatóval. A rövidítésjegyzék a periodikumcímek rövidítését is tartalmazza. A periodikumok jegyzékében azoknak a fontosabb folyóiratoknak, hírlapoknak stb. a címét soroltuk fel, amelyek szerepelnek a Bibliográfiában. A cím és a megjelenési hely, valamint szükség esetén az indulási év után zárójel nélküli évszámmal tűntettük fel az átnézett évfolyamokat. Ahol ilyen megjelölés nincs, ott egy évnél kisebb időszakot néztünk át, vagy csak más forrásból előkerült adatokat ellenőriztünk. A névmutatóba azokat az írói álneveket, betűjeleket, névrövidítéseket is felvettük, amelyeket feloldani nem tudtunk. Jeleztük az általunk alkalmazott feloldásokat, megfejtéseket is. A dőlt betűvel írt tételszámok a bibliográfiai részben dőlt betűvel írt nevekre utalnak. A címmutató az önállóan megjelent (magyar és idegen nyelvű) Ady-kötetek, valamint a III IV. fejezet tételeinek címeiben és annotációiban előforduló Ady-írások címét tartalmazza.
