Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
Esztergom és Garamszentbenedek kapcsolata
96 Gerendás Ernő ilyen számadások alapján dolgozta fel mezőgazdaságtörténeti tanulmányában az esztergomi káptalan XVIII. sz. második feli garamszentbenedeki gazdálkodását. Az utolsó számadás, ami kódextöredékbe van kötve az 1697-es, tehát Gerendás birtokvezetési megállapításaiból csak óvatos következtetéseket tehetünk visszafelé, egyszerűbb formákat tételezve fel, hiszen a jelentéskészítés technikája is fejlődött. A prefektus tulajdonképpen a birtok képviselője volt. (Reprezentált, intézte a birtokot érintő hivatalos ügyeket. A gazdálkodás közvetlen irányításában nem vett részt. A provisor (ispán), a rationista (gabonatermés), a claviger (bor, ital, állatállomány felügyelője) önállóan intézkedtek a saját hatáskörükön belül. Az ő elszámolásaik a Regestum frumentarium, a Regestum clavigerale, a Regestum provisorale. Ezt a hármat 1782 után egyesitették Regestum primum = terményelszámolás cimmel. A pénzelszámolás a Regestum secundum volt. A három tisztségviselő évenként számadást készített. Az ő gazdasági ellenőrük a Nagyszombatban lévő rationum exactor volt. A számadásokat az officiálisok az alapul szolgáló, kellően hitelesített nyugtákkal együtt a rationum exactoratusba terjesztették fel. Itt a rationum exactor felülvizsgálta a jelentést, és észrevételeit az un. difficultates-ban állitotta össze. Erre a számadó replica-val válaszolt. E két kimutatás az ellenőrzés végső fóruma, a cenzuráló bizottság tájékoztatására készült. Végül ez a bizottság ellenjegyezte és véglegesen bekerült az exactoratus irattárába. Ez a folyamat 1-2 évet vett igénybe a tárgyév után. Ez volt a XVIII. sz. második felének gyakorlata[240]. Lukcsics arról tudósít bennünket, hogy a prefektusnak a sekrestyében kellett összeállítania a jelentését, és a számadásokat nem vihették el a káptalani helyéről.[241]. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban lévő pozsonyi számadáskönyv szerint (Ms. 1.311. f. 12.) " Ego doctor Erasmus de Ratisbona... in die depositionis Scti Ladislai regis feci rationem in Capitulo Posoniense de omnibus praeceptis cum quibus praecipuis proventibus in praesentia dni vicevicarii..." A számadásokról impurumot, másolatot, kivonatot is készítettek. Az 1557. dec.20-i számadás (Esztergom, Főkáptalani magánlevéltár, Capsa 1. Eccl. fasc. 1. Nr.34. f. l-l .) 1. kéztől származó megjegyzése: "Judicio do comissariorum hoc infrascriptum relinqui pro inventario in sancto benedicto de iuxta Gron, causa de confirmando... ad V. comissium satis esse videatur".2. kéz irása: "Judicio eorundem do comissariorum ... pure hec separantur". Az 1562-es számadás (Capsa 1. Eccl. fasc. 2. Nr. 2.) másolata ugyanebben a capsa-ban a Nr. 4. A regestumokat összefűzték. Dubovszky György adminisztrációja idején, 1572-ben, (Capsa 1. Eccl.fasc. 2. Nr. 12. f. 75 V) okt. 11-én "fila pro ligandis Regestis Joanni Echet et Benedicto Zamba missis Tyrnaviam ad mandatum Capituli expensas dedi d. 30." 1573. febr. 13. "Calculos pro computandis Regestis empti a Rectore scholae d. 9." (uo. f. 87.) Ez viszont arra mutat, hogy nem a káptalan székhelyén végezték a számításokat, sőt gyakran nem is maguk készítették. A nyitrai dézsmajegyzékben, Iványi közlése szerint[242] 1554-ben "Item eodem tempore registrum decimarum Comitatus utriusque Bars feci de libri scribere, ut demittitur domino Nittriensi ad Sanctum Benedictum, soluti ad papirum et pro laboré uno pauperrimo scholari den. XI." "Item vigesima octava die may copiam
