Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek proveniencia meghatározása

83 Possessor: Esztergomi káptalan magánlevéltára, Nagyszombat Antiphonale monasticum |? ] Antiphonale Romano-Seraphicum hiemale s. XIV/XV. Bp. EK C. L.118 Breviárium Ord. S. Benedicti de novo in monte pannonié Sancti Martini. Ex rubrica patrum mellicensium. Venetiis, 1519. [MTAK RM III. 92.] f. 1. Dom. Passionis. [VIII.] Resp. [Ne avertas] faciem tuam. V.Intende anime. [IX.] Resp. Quis dabit capiti meo. . ,ac nocte f. 1'. quia fráter.V. Fiant vie. [X] Resp.Deus meus eripe...et de ma[nu contra... ] f. 2. nu contra legem... V. Deus meus ne elongaveris.. .auxilium meum [respice... ] f. 2'. [XI] Resp. [Qui custodiebat... ] et comprehendite.. .V.Omnes [amici...] f. 3. [XII.] Resp. [Pacifice loquebantur... ] michi inimici.. .V. Ego autem. [XIII. ] Resp. Adiutor et susceptor meus tu f. 3*. es domine...V.Iniquos odio. [XIV.] Resp. Doceam iniquos... deus sa[lutis meae... ] A töredék antifonale szövege teljesen egyezik a Tolnai Máté féle bencés breviárium szövegével [MTAK RM III. 92. ], valamint a bp. -i Egyetemi Könyvtár ferences antifonaléjával. [C. L. 118. antea A. 104. ] Az utóbbi Berkovits Ilona szerint egy ismeretlen helyen és adatokkal meg nem határozható időben fennálló XIV. sz. -i magyar kolostori műhely terméke[204]. A szövegegyezésen tul a töredékünk, amely korban is jóval későbbi és más jellegű diszitéssel ellátott, nem kapcsolható ehhez a ferences kódexhez. Szigeti Kilián véleménye szerint [205] a T 297 töredék magyarországi bencés antifonale része, mivel a szövegvariánsaiban nem a délnémet versusokat adja, hanem a Tolnai félét, tehát töredékünknek 1506 után kellett Íródnia, mégpedig garamszentbenedeki használatra. Szintén Szigeti Kilián megállapítása szerint Garamszentbenedek nem vette át rögtön a Tolnai féle breviáriumot, amit az 1508-as rendi vizitációkor szóvá is tettek. De 1512-ben az unió értelmében már be kellett vezetniük. Viszont Garamszentbenedek hányatott élete, amit a későbbiekben részletesebben látni fogunk, éppen ekkor kezdődik. A szerzetesi élet lezüllött, a monostor többször cserélt gazdát, tagjai szétszéledtek. Tehát a XVII. sz. első felében, amikor levéltári boritónak felhasználták, az egykori kódex nem lehetett Geramszentbenedeken, mert egyik foliójába az esztergomi primási levéltár kötött egy aktát. A Fundatio et erectio Collegii Viennensis Pazmaniani cum consensu V. Capituli Strigoniensis 1624-1633. [Fundationis 168.] boritóján Dom. III. in XL. Resp. XII. szövege olvasható. [ Dixit