Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek proveniencia meghatározása

78 f. 8. Supplementum [Tu solus altissimus] ihesu xpe. Cum sancto spiritu in glóriádéi patris. Kyrie. fons bonitatis... Kyrie. Glória ... agnus dei, filius f. 8*. patris...Benedicamus te f. 9. [ado] ramus te . ..Amen. f. 9'. Kyrie pascalé maius ... peccata mundi susci[pe] f. 10. Xpiste leyson [! ].Glória ...glóriám tuam f. 10*. [tu] solus dominus .. .ferialibus diebus. Kyrie leyson[!].In adventu domini et in XL Kyrie leyson [! ], Xpe leyson [! ] A gradualetöredék szövegkritikai vizsgálatát a Magyar Könyv­szemle 1974/1-2. számában végeztem el[191]. Itt arra a megállapításra jutottam, hogy a szövegazonosság és a diszitésbeli stilushasonlóság alapján a töredéket egy­kor magábafoglaló kódex Pozsony, vagy Nyugat-Felsomagyarország egyik egyháza számára készülhetett a XV. sz. -ban. A benne lévő Szt. István alleluja vers szö­vege pedig kimutatható volt Esztergom XIV. sz.-i liturgiájában, és ez a szöveg élt tovább Pozsony, Felsőmagyarország nyugati része és a pálosok XV. sz. -i li­turgiájában. Ez utóbbira a bizonyítékot az OSzK pálos ősnyomtatvány missaléjá­ban [Inc. 176.] láttam. Számomra nehézséget az okozott, hogy az ősnyomtatvány pálos missale és a töredéken lévő Szt. Ágoston alleluja vers nem volt azonos. A pálos missaléval való egyéb egyezést két ténnyel tudtam magyarázni. A pálosok Esztergommal rokon tipusu liturgikus könyveket hasznáhak[192], igy nem találtam véletlennek a pozsonyi káptalan possessorságát 1633-ban egy esztergomi és egy pá los missaleban. (OSzK Clmae 95. ill. Inc. 176.) A pálos missale Pozsonyba kerü­lését ma már nem tudjuk kinyomozni. De a máriavölgyi pálosoktól került könyv Po zsonyba. Ma a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban Inc. 93. jelzettel Leonardus Matthaei de Utino: Sermones quadragesimales, Venetiis 1473. kötete 1617-ben a máriavölgyi pálos kolostor katalógusába lett beirva. A következő bejegyzés igen szűkszavú: "Iste liber pertinet ad Posonium"[193]. Nem lehetetlen, hogy az ős­nyomtatvány pálos missalénak is ez volt az eredete. Akkori következtetéseimet a graduale meghatározására a Magyarországon meglévő ill. mikrofilmen hozzáfér­hető magyarországi és rendi kódexekre ill. pozsonyi kutatásaimra alapoztam. Cik­kem megjelenése után hivta fel figyelmemet Szendrei Janka egy XV. sz. -i pálos missalére [Göttweig, Cod. 234. ], amellyel töredékünk szövege teljesen egyezik. A szövegegyezés és a notáció alapján a T 292-292a töredéket Szendrei Janka ma­gyarországi pálos gradualénak tekinti[194]. A cikkben elvégzett szövegösszehason­litás viszont lehetővé tette az egykori használat helyének viszonylagos pontosságú meghatározását, és a töredék provenienciájának a lehetőségek adta tisztázását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom