Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek proveniencia meghatározása
60 f. 1. feria sexta post Dom. I. in XL. Off. [Benedic anima] mea. secr. Suscipe quesumus. Com. Erubescant. Compl. Per huius domine. Super populum. Exaudi nos. Sabbato. intr. Intret oratio mea. ps. Domine deus. sex lectio ad missam sunt [....] or. Populum tuum.ltio libei deut. [In diebus illis oravit] moyses ad dominum... obediens eius f. 1*. imperio...locutus est tibi. gr. Protector noster. V. Domine deus. Or. Deus qui nos... ltio libri deut. Dixit moyses filiis israel...locutus est nobis dominus. Töredékünk a nagyböjt első vasárnap utáni szombaton hat lectiót ir elő a rubrikában. A magyarországi missalék közül 5 lectiót hoz az esztergomi, a pécsi, a pozsonyi (OSzK Clmae 219), 4 lectiót ad egy magyarországi missale (OSzK Clmae 395. ) A rendi missalék közül 5 lectiós a domonkos, 6 lectiót ad ugyan a cisztercita, de ebben az esetben szövegeltérés van. Teljes a szövegegyezés, és a rubrika is azonos a passaui missaléval. Ugyancsak passaui missale töredékébe van kötve az esztergomi káptalani magánlevéltár egyik kötete. (Lad. 112. CapsaNE. Fasc. 1. Nr. l.)"Annodomini 1624 die 13 decembris. Liber Abbatie S. Aegidii (Salvatoris) de Leker iuxta fluvium Gron Sancti Benedicti ordinis. Ego Wolfgangus Ujvary. Abbas S. Aegidii (Salvatoris) de Leker Can. Strig. Archidiac. Hon." Tehát a lekéri apátság számadáskönyve. A lekéri apátság ekkor már az esztergomi káptalan egyik uradalma[168]. Érsekujváiy Farkas 1618-tól volt esztergomi kanonok, honti, majd nyit rai fó'esperes. 1627-ben garamszentbenedeki prefektus is volt. A kötéstábla két laprészből áll. Az első oldal szövege: feria sexta ante Dom. VII. post Trin., a hátsó oldalé Dom. I. post Octavam Pent. A rubrika: Prefatio de sancta trinitate quae omni dominica dicitur ab octava penthecost, usque ad adventum. A szöveg és a rubrika azonos a passaui missaléval. A missaletöredék irása textualis gothica s. XIV. Többet borítólap volta miatt nem lehet megállapítani. Ugyancsak missale lapba kötötték az esztergomi káptalani magánlevéltár Lad. 75. sine sign. direktóriumát, amelyet a garamszentbenedeki prefektusok számára készített nagyszombati Rózsa Imre 1658-ban. A direktórium elsőrangú mezogazdaságtörténeti dokumentum is. Kötése XIV/XV. sz. -i, nagyböjti miseszöveget tartalmazó kódexlap, amely erősen rongált és kopott. A rajta lévő szöveg egyezik az esztergomi missale szövegével. (Miss. Strig. Nürnberg, 1498. MTAK Ráth NF 1041. feria V. post Dom. I. in XL.) A szöveg általános volta miatt azonban az egykori kódex nem biztos, hogy esztergomi ritusu volt. A missale lap alatt német és magyar ny. nyomtatvány látható. E két makulatura nyomtatvány is még valószínűbbé teszi, hogy a káptalanba bekerülő iratok, a számadások a levéltár őrzési helyén, Nagyszombatban kerültek bekötésre, hiszen a lekéri apátság számadáskönyve is kódexlapba van kötve, a direktórium is. A szakirodalomból ismerünk még egy adatot, ami nem garamszentbenedeki számadás kódexlap kötése volt. Knauz hivatkozik egy 1633-as számadásra: Capsa 2. Eccl. fasc. 1. Nr. 2 5. amiben csak egyik rész garamszentbenedeki anyag: Introitus universalis proventum Venerabilis Capituli Strigoniensis anni 1663. Ez a missale-
