Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi egyház könyvtárának állománygyarapodása Nagyszombatban

49 Ezzel szemben a nagyszombati Szt. Miklós egyháznak ajándékozott vagy vásárolt könyvek nagy része közvetlenül a Főszékesegyházi könyvtárba került. Csergő Miklós barsi főesperes az un. lövöldi corvina ősnyomtatványt végrendeletében a Szt. Miklós egyházra hagyta. Ma a Főszékesegyházi könyvtárban van. (Inc. I. 1. XV.) A Szt. Miklós templom számára vásárolt könyvek szintén itt vannak. Missale Strigoniense, Brünn, 1491. Theobald Feger kiadása [RMK III.24. HC 11431]. Bejegyzése szerint: Emptum pro Templo S. Nicolai (Tirnaviae) ...1629(139]. Egy 1503-as velencei missale Úrban Keym költségén: "Hoc missale donatum Ecclesiae S. Nicolai a R.D. Joanne Posgai Praeposito Orod. Cantore et Canonico Eccl.Strig. anno 1615. die 26. December[140]. A Szt. Miklós templomé az 1512-es velencei, Stephanus Heckel kiadású Missale Strigoniense is. "Missale donatum ad Sacellum Sclavorum anno Domini 1577." A másik kéz bejegyzése ebben a kötetben: "Templi Sclavonicae Nationis Tyrnaviensis". A harmadik kéz: "Res similis, ut hic liber non est abalienari a Dei cultu, sed tantum loco, in quo talis cultus exercetur. Radosseny[141 ]. A missale címlapján lévő possessor Dubovszky György, esztergomi kanonok, majd garamszentbenedeki prefektus, akinek még egy Gratianus dekrétuma [HC 7912] (Inc. II. 15. XV.) van az esztergomi könyvtárban[142]. Nagyszombatban vásároltak egy 1575-ös Missale Romanumot, amely előzőleg a füleki ferenceseké volt, ők Ujlaky Imrétől kapták 1600-ban. 1717-ben Otrokócsi Fóris Ferenc "emptus hic liber a Johanne Pauli Compactore Tyrnaviensis grossis 15. A. 1717. d.2. Junii.[143], Szintén Nagyszombatból kellett az esztergomi könyvtárba kerülnie annak a Breviárium Romamum-nak, amelyben hir van a várost pusztító nagy tűzvészről. "3. április combusta est bona pars Tyrnaviae anno domini 1577"[144J. Végül egy kéziratról is tudjuk, hogy biztosan Nagyszombatban volt. A Főszékesegyházi könyvtár Ms III. 202 jelzetű kéziratos passaui Agendaját 1623-ban Frankenburger Sebestyén ottentali plébános ajándékozta Furman Gergely ottani rektornak. Egy későbbi, év nélküli bejegyzés szerint a nagyszombati Szt. Mihály templom tulajdonába került. A Főszékesegyházi könyvtárba viszont kerülő uton jutott, Halmos Ignác hagyatékából az 1930-as években[145]. A nagyszombati Szt. Mihály templomot Szelepchényi György épittette a Szt. Miklós székesegyháztól néhány lépésre, egy régi kápolna helyére 1674-ben. Ez a templom szolgált a szlovák nyelvű lakosság használatára 1678-tól. Több esztergomi kanonok, köztük Jaklin Balázs, aki szintén volt garamszentbenedeki prefektus, pénzadományt hagyományozott a templomnak, aminek kamatait a szlovák szónokok kapták. Amikor a Szt. Miklós és Szt. Mihály templomok körüli temetőt és városfalat lebontották, a Szt. Mihály templomot is felszámolták. A szlovák nyelvű istentisztelet a székesegyházban kapott helyet, ahol a Szt. Mihály oltár őrzi az egykori templom emlékét[146]. Tehát a Szt. Mihály templom könyvei közül bekerülhetett néhány a Szt. Miklós templom sekrestyéjébe. A szlovák nyelvű istentisztelet több nyomot is hagyott az esztergomi egyház nagyszombati korszakának könyveiben. Knauz hivatkozik is egy 1491-es brünni Missale Strigoniense-re [RMK III. 24 HC 11431], amelyben szlovák imák vannak [147]. Egy másik esztergomi missale [Velence 1511. RMK III.175.] harmadik tulajdonosa Félix Radransky, és a név mellett áthúzott szlovák nyelvű szöveg van [148].