Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
Az esztergomi egyház könyvtárának állománygyarapodása Nagyszombatban
47 "Vermerekt die puecher der kirchen". Idem von erst II bíbel auf pergamene Idem III lectionall Idem III antiffnar Idem II graduall Idem II speciall Idem MI phalttarer Idem II ympnarios Idem II vigiliall Idem XV mespuecher, an das her Hans Naglkopfft in spitall mit ainen piaben kopartt. Idem IIII tagzeitt puecher und ain psalter in dem gestuell im karrensein am ketten. Idem II decrett hatt geschafft her Perenhart die zeitt ain prediger der kirchen, die selben puecher hatt yecz in seinem gewaltt her Wolfgang der prediger[131]". 1568. jan. 21-én, Oláh Miklós halála után ismét leltárba vették a Szt. Miklós templomban talált javakat. A jegyzék szerint "Libri diversi magni et parvi 44[132j". Ezek között lehetett kódex is. Köztudott, hogy Oláh Miklós nem hagyta az esztergomi egyházra mgánkönyvtárát. "Libros, qui sint Tirnaviae in domo mea, legarem ecclesiae. Sed ea habét etiam alioqui nunc sufficientes libros, pulveribus obsitos, qui domini canonici, fratres nostri eos non frequentant, neque pulveres obstregunt". Ezért bécsi könyvtárát válogatási joggal Listhius Jánosra és fiára hagyta, nagyszombati könyveit pedig Telegdi Miklósnak, Dessyth Tamásnak és a nagyszombati szegény iskolásoknak hagyományozta. Egy könyve azonban mégis bekerült a könyvtárba. 1618-ban Pázmány Péter egy 1543-as kiadású Pontificale Romanumot hagyott végrendeletileg az esztergomi székesegyház káptalanjára. O a kötetet Hetési Pethe Lászlótól kapta, benne pedig Oláh Miklós festett cimere van[133]. A nagyszombati területi levéltárban két liturgikus kódex töredéke található, mint kötéstábla. A Liber taxarum 1663 XV. századi graduale lapba van kötve, amelyen a pünkösd utáni XVII. vasárnap graduale versét olvashatjuk. [Trnava, Okresny archív, III d/8. ] XV. századi antifonale lapba kötötték a Liber taxarum 1670. évi kötetét. [Trnava, Okresny archív III d/9. ] Az 1622-es adókönyv boritója Szt. Katalin himnusza, de ezt a lapot már a két világháború között lefejtették. [M-Z 2. ] Az M-Z 1 jelzetű, XIV. századi cursiva currens irásu kódexlap szintén fedőlap volt valamikor, de ma már csak a taxa szó olvasható rajta. A két liturgikus kódex zenei notációja és irása ugyanazt a stílust képviseli, mint az esztergomi levéltári liturgikus töredékek közül a T 292, 292a [Trnava Okr. archív M d/8. ], illetve a T 308. [Trnava, Okr. archív ül d/9. ] A megtévesztő formai azonosság ellenére sem származnak azonban azonos kódexekből a töredékek. A másik két nagyszombati töredékhez nem találtam a mi töredékeink között még csak formailag sem hasonlót. A fenti kódextöredékek biztosan Nagyszombatban voltak, amikor a városi levéltárban boritónak felhasználták őket. A Szent Adalbert Társaságban [Trnava, Spolok Sv. Vojtecha] viszont olyan kódextöredékeket találunk, amelyek a két világháború között vásárlás utján kerültek a városba, igy a nagyszombati eredet és használat szempontjából számunkra nem lényegesek.
