Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi egyház könyvtárának állománygyarapodása Nagyszombatban

Az eddigiekben azt már láttuk, hogy a Főszékesegyházi Könyvtár jelenlegi kódexei közül legfeljebb egy-kettő tartozik a Mohács előtti állományhoz, de folyamatos esztergomi használatot nem tudunk kimutatni a kódexek esetében, A középkori esztergomi kódexek egy része Bécsben van, a többi valószinü elpusztult. A jelenlegi kódex és könyvállomány javarészt a nagyszombati korszakban jött létre, itt egészen a könyvtár Esztergomba való költöztetéséig, és az ottani egyesítésig gyűjtötték a könyveket. A kódexek állománytörténeti vizsgálatát már elvégeztük. Most a teljesség igénye nélkül a nyomtatványok possessorait követjük nyomon, elsősorban abból a szempontból, hogyan és mikor kerültek Nagyszombatba, mennyire tudjuk rekonstruálni a nagyszombati állományt? Az esztergomi érsek és káptalanja legfeljebb néhány könyvet vitt magával a meneküléskor. Kutatásaink során egyelőre nem tudtunk nyomára bukkani a megszervezett könyvtárszállitásnak. Valószínűleg — a levéltár mellett — a legszükségesebb liturgikus könyveket szállították el. A könyvtár nagyszombati állománygyarapodásának három módja közül, a végrendeleti hagyomány, ajándék, vétel, a hagyományozás ami az esztergomi egyház könyvtárának gyarapodása szempontjából a legkomolyabb forrás. Forgách Ferenc, mint már emiitettük, kötelezte ugyan a káptalan tagjait, hogy könyvtárukat az egyházra hagyják, de ezt következetesen nem tudták érvényesíteni a közelmúltig sem. Nóvák Miklós esztergomi kanonok végrendeletéből (1594) ez világosan látszik is. "Item omnes libros, totamque bibliothecam, exceptis libris capituli venerabilis, que singuli assignati sint, facile dignoscentur, lego Nicolao Nowak"[105] Szondi Pál nagyprépost, rozoni püspök volt az első, aki kifejezetten a könyvtárnak adományozta egy könyvét, és ez be is került az állományba[106]. Nóvák Miklós könyvei közül néhány azonban mégis bekerült a könyvtárba. Az Inc. I. 69. XV. Ambrosius, S.Opera. Pars II-IH. [GW 15997] és Berchorius, Petrus: Repertórium morale. Nürnberg, 1489. [GW 3866] (Inc. I. 35.XV.) köteteket bejegyzése szerint 1558-ban Assumptio vigiliáján vásárolta. Temesvári Pelbárt kötetének (Fxpositio psalmorum. Hagenau, 1513. RMK III. 183. Inc. I. 105.XVI.) érdekesebb az utóélete. Az első kéz beírása: Hic liber emptus est floreno uno. A második kéz: Is liber post mortem domini Sathai Nicolao Nowak, canonico Strigoniensi datus 1562. A harmadik kéz szerint: Liber M. Johannis de Cherkwth fűit, qui tempore testamenti dixit M. Michaelis Canonici Quinqueecclesiensis esse et habét modo[107]. Egy 1513-as esztergomi missaléba