Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Esztergom török alatti 140 éve

33 Két kötetről sem a budai, sem az esztergomi származás nem bizonyítható: Ink. 19. A 13. Missale Strigoniense (Hain 11430) és az Ink. 9. G 11 jelzetű ugyancsak esztergomi ritusu missáléban egyéb magyar vonatkozás nem található. Csapodi Csaba a következő indokokat hozza fel az esztergomi eredetű bécsi kötetek budai elhelyezése ellen: 1. Esztergom Ferdinánd pártján lévő vár volt, Buda pedig János király fővárosa. Elképzelhetetlen, hogy a könyvtár szervezett menekítésekor éppen a török vazullus székhelyére vigyék a könyvtárat. 2. A már emiitett Pálóczy missale (OSzK Clmae 359) és Beatrix hórás könyve, amely ma Melkben van, az 1594-es ostrom után került el Esztergomból. 3. A fenti két kódex esetéből elképzelhető, hogy 1594-ben az Esztergomban talált kódexeket Bécsbe vitték az 1686-os budai anyaghoz hasonlóan. Ekkor kerülhetett a Cod. Lat. 5121. (Jus. Can. 74.) Commentarius in Decretum Gratiani "Liber ecclesie Strigoniensis" a Habsburgok tiroli ágának ambrasi könyvtárába és onnan 1665-ben a Hofbibliothekbe. Az 1594-es Bécsbe kerülés ellen a következők szólnak: 1. Miért szállítottak volna 1594-ben egy egyházi könyvtárat világi, uralkodói könyvtárba? 2. Elképzelhetetlen, hogy másfél évszázadig heverjenek az esztergomi eredetű könyvek feldolgozatlanul Bécsben. 3. Az 1686-os budai könyvanyag Bécsbe kerülésekor más volt a politikai helyzet, mint 1594-ben. Ekkor egy általános, felszabadító jellegű háborút vivtak a török ellen, és nem viszonylagosan helyi jellegű ostromról volt szó, bár szintén felszabadító jelleggel, mint 1594-ben. 4. A budai könyvanyag kizárólagos esztergomi eredete nem bizonyítható. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehettek egyes kötetek Budán. Pl. Lovas Imre esztergomi és budai kanonok is volt. Az esztergomi káptalan számadáskönyvét Marsigli beírása szerint Budán találta, és tőle került Bolognába. A Bakócz tulajdonában lévő Brev. Strig. Kaprinai tanúsága szerint Budáról került Bécsbe. Az OSzK Clmae 317. jelzetű Pontificaléját Szürtey Ferenc vitte el Budáról 1686-ban és ajándékozta a kassai ferenceseknek. 5. Elképzelhető, hogy 1683-ban, Esztergom felszabadításakor hadizsákmányként az ott még található könyveket Bécsbe vitték. Ezeket a köteteket nem ragyogta be a Corvina rangja, ezekről jegyzéket sem készítettek, nem is dolgozták föl őket azonnal. Csapodi Csaba véleménye szerint az általa talált kódexek, nyomtatott könyvek (amelynek csak 10 százaléka a fent tárgyalt esztergomi eredetű kódexek és ősnyomtatványok), műfaji vizsgálata egy speciális könyvtárra enged következtetni. Az állomány 2/3-a egyházi vonatkozású. Sok a liturgikus kötet és a prédikációs mü. A szokatlan mennyiségű római jogi kézirat és kánonjogi munka mellett szinte teljesen hiányzik a humanista és az iskolai anyag. O az állományösszetétel alapján ezt a könyvgyűjteményt a budai capella regia könyvtárának tartja[83].