Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története Esztergom török kézre kerüléséig

24 Szt. Ambrus, Szt. Adalbert, az Oltáriszentség, Szt. Jakab, Szt. Péter[56]. A kápolnák részére külön is adományoztak könyveket. Kesztölczi Mihály kanonok (1464-1499) a Szt. Jeromos kápolna alapításakor "duobus missalibus, in uno pergameno, alio in papyro impressis" gazdagította a kápolnát [57]. Az un. Pálóczy missalét (OSzK Clmae 395) a f. 7-en lévő bejegyzés szerint Mihály milkói püspök adományozta a Szt. Fábián és Sebestyén oltárnak. A Szt. Miklós oltár javainak összeírásakor feljegyezték, hogy az oltár tulajdonában lévő, egykor Miklós kanonok költségén irt és bekötött pergamen missale most Tárkányi Tamás kórusi prebendarius és altarista káplánnál található [58]. A székesegyház középkori nem liturgikus könyveinek számára csak következtethetünk. Az eddig összehasonlításban szereplő Veszprémben 77 db, Pozsonyban 44 db. Ezek műfajilag megoszlanak a patrisztika, egyházjog, és egyéb műfajok között. A könyvtári állomány nagysága a XV. században Veszprémben 170, Pozsonyban 200 db. Az esztergomi székesegyházi könyvtár középkori könyvállományának rekonstruálásakor figyelembe kell venni, hogy világi, majd egyházkormányzati központban lévő, iskolával, másolómühellyel rendelkező, hiteleshelyi funkciókat ellátó intézmény könyvtáráról van szó. Ennek mind számszerüségben, mind tartalmilag tükröződnie kellett az állományban. Mezey László a külföldi könyvtárakkal való számszerű összehasonlítás alapján egy káptalani könyvtár állományát 300 kötetre becsüli. Ezt a kötetszámot a magyarországi viszonyokra alkalmazva szerinte az 1526 előtti esztergomi székesegyházi könyvtárban legalább 200 kódexnek kellett lennie [59], Ezt a könyvtárat ma már csak egy-két kézirat képviseli. A mai Főszékesegyházi Könyvtár állományában szinte egyetlen kódexről sem állithatjuk kétséget kizáróan az 1526 előtti esztergomi eredetet ill. a folyamatos használatot. Az 1811-ben készült un. Palkovich féle jegyzék szerint 10 kódex volt az akkori káptalani könyvtárban. A jegyzék Kovachich Márton György kéziratában, Repertórium Manuscriptorum... (OSzK Fol. lat. 139.) található: Index codicum Manuscriptorum antiquiorum in Bibliotheca V. Capituli Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis anno 1811. (118-236.p.) Ezek közül azonos itani tudtuk a következőket: Epistolae S.Gregorii Magni Papae (Ms.I. 22.) Expositio evangeliorum quadragesimalium (Ms 1.23.) Commentarius in Librum Psalmorum (Ms 1.212.) Pentateuchus (Ms 1.25.) Opera S. Augustini, Jacobi de Sarepoth, Thomas de Aquino etc. (Ms I. 213.) Az un.Maurus barát kódexe (Ms II. 6.), az Oláh féle evangelistarium (Ms III. 180.) a Szálkái kódex. (Ms II. 395.) Palkovich jegyzékében azért van tiz kódex, mert ő Maurus barát kódexét tartalma szerint három kódexnek vette fel. (5853-5855. tételek alatt.) Erről megjegyzi, hogy ezek "Ex bibliotheca Matthiae Corvini" származnak. Ez az egyetlen kódex, amely az 1674-es kéziratos esztergomi katalógusban (Mf 1.290, f. 3/a.) szerepel. A könyvtár jelenlegi állományában a magyarországi kódexek száma 17. A magyarországi kódexek provenienciája elég változatos és nem is mindig tisztázott megnyugtatóan. A Tractatus in Cantica Canticorum (Ms III. 184.) eredetéről a székesegyházi iskola kapcsán már szóltunk. Egy másik, szintén az Énekek énekéhez kapcsolódó kódex, az Expositiones in Cantica Canticorum. (Ms II. 3.) Varjú Elemér szerint a kódexet Perugiai Bernát, III. Béla király Imre fiának