Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története Esztergom török kézre kerüléséig

21 kötéseit. A Collegium Christi-t Budai János barsi foesperes és esztergomi kanonok alapította a szegény tanulók kiképzésére. Az anyagi alap Budai János Budán lévő négy házának jövedelme volt. A társulat elnöke a mindenkori barsi foesperes, aki az esperességgel együttjáró esztergomi kanonoksággal együtt a társulathoz tartozott. Az esztergomi érsek kötelezve volt, hogy a barsi esperességet mindig a társulat tagjával töltse be, vagyis olyannal, aki a társulat költségen fejezte be külföldi tanulmányait. A barsi foesperes csak haszonélvezője volt a jövedelemnek, ami a saját szükséglete után fennmaradt, és halála után a vagyona is, a társulatot illette. Mint a társulat elnöke, köteles volt négy szegénysorsu tanulót a társulat költségén külföldön taníttatni. Az igy tanultak viszont kötelesek voltak akkor, ha jövedelmező állásba jutottak, a rájuk fordított költségeket a társulatnak megtériteni[36]. A társulat szabályait Bonifác pápa 1399. ápr. 28-án hagyta jóvá, és az alapító szándéka szerint a Collegium élén mindig valamilyen egyetemi fokozatot szerzett egyénnek kellett állnia[37]. 1485 után VIII. Ince pápa a társulat szabályait újra megerősíti. Ezt a bullát íratja át Pesti Gergely 1509-ben. 1512-ben Pesti Gergely már mint barsi foesperes és egyúttal a társulat elnöke, a Budán lévő Olasz utcai házat, a társulat tulajdonát örökbérbe acta Péczy Tamás budai polgárnak. E házon kivül ekkor a társulatnak 1000 rajnai forint készpénze volt. Ezt az összeget a mohácsi ütközet előtt Bécsbe vitték és az egyetem elöljáróságának adták át. 1526 után Lipthay Péter az akkori barsi foesperes visszavette az összeget és két bécsi polgárnak adta ki kamatra. 1539-ben Salczer Ambrus bécsi kanonok, mint a Collegium Christi helyettes ügyintézője újra kamatozni helyezte el a pénzt. Közben Oláh Miklós a bécsi egyetemen létesített egy 1000 forintos alapitványt a Collegium Christi tagjai és más magyarországi ifjak számára. Ehhez csatlakozott Kutassy György és Poklostóy Máté esztergomi kanonok adománya. Az alapítványokat később összevonták, és végül már csak un. Oláh féle alapítványként kezelték őket [38]. A Collegium Christi tényleges működéséről a társulat néhány fennmaradt könyve tudósít bennünket. Bécs, ÖNB Cod. Lat. 1215.Rec.31. jelzetű Biblia a Collegium Christi tulajdona volt. Thomas de Hibernia Manipulus floruma (ÖNB Cod. Lat. 1611. Ree.38.) szintén. J. Occam Directorium iuris c. müvének másolója Temlinus, a Krisztus társulatnak volt tagja. (ÖNB Cod. Lat. 2146. Rec.88.) Dinckelspüel: Commentarii in librum IV. Sententiarum c. müve (ÖNB Cod. Lat. 3992. Rec.21.) ugyancsak a társulat tulajdonát képezte. A Cod. Lat. 5051. Rec.415. egy dekretális kommentár, szintén a Collegium Christi könyvállományába tartozott[39]. Az alapító Budai Jánost a prágai egyetemen 1385. jul. 9-én avatták magister artium-má. Csontosi neki tulajdonított egy göttingeni kódexet, de Gábor Gyula tisztázta a kódex származását. Budai János átdolgozta egy ismeretlen prágai szerző perrendtartását (Processus iudicarius Pragensis), erről a kódexről, amelynek scriptora Pöstyéni Tamás, a Collagium Christi tagja volt, készültek a göttingeni Egyetemi Könyvtár és a köningsbergi könyvtár XV. századi másolatai. Csontosi rosszul olvasta el a kolofont és innen adódtak téves következtetései, "finitus est autem iste processus iudicarius secundo die festi beati Martini confessoris per me Thomam de Pyschan collegii pauperum Christi, facti per megistrum Joannem