Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek possessor meghatározása

A töredékek ritus szerinti megoszlása a következő: Missale Pataviense, Missale ecclesiae Hungáriáé, Missale Ord. Cist. [?] Hungáriáé, Breviárium Ord. Cist. [?], Lectionarium monasticum, Graduale Ord. Primi Erem. S. Pauli, Antiphonale ecclesiae Hungáriáé, Antiphonale monasticum, Vesperale Strigoniense. Ha a fentiekhez hozzávesszük a még borítólapként Esztergomban a káptalani magánlevéltárban található liturgikus töredékeket: Miss. Pataviense (Capsa NE Fasc. 1. Nr. 1.), Miss. Strig. (Lad. 75. sine sing.), valamint figyelembe vesszük a töredékeknél a szövegösszehasonlitásból származó, a provenienciát megközelítő megállapításokat, arra a meggyőződésre jutunk, hogy olyan környezetben voltak ezek a liturgikus kódexek használatban, ahol sem a monasztikus, sem az esztergomi ritus nem volt uralkodó. Mivel a nem monasztikus rítusnak vannak túlsúlyban, székesegyházi gyakorlatot kell feltételeznünk. A 7:4 arányú nem monasztikus eredetű töredék, és a két passaui missale jelenléte földrajzilag az északnyugat-magyarországi használatot teszi valószínűvé. Knauz Pázmányra hivatkozva igy jellemzi a hazai liturgikus gyakorlatot a Magyar egyház régi szokásai c. müvében: "Ad haec, in ipso usu cantus ac caeremoniarum maxima est varietas: nam Posonii fere ad nutum cantoris saecularis pleraque ritu Passaviensi peraguntur, alibi aliter" [250]. Kódextöredékeink nem egyeznek a pozsonyi káptalani könyvtár liturgikus kódexeivel, nem azonosak a nagyszombati levéltári boritókkal, a garamszent benedeki és az esztergomi káptalan hiteleshelyi levéltárában sem található nyomuk. Konkrét adatunk nincs az esztergomi káptalan könyvtárának Nagyszombatba szállításáról, ami természetesen nem jelenti azt, hogy egyes kötetek a káptalan tagjain keresztül ne kerülhettek volna 1543-ban, vagy később a menekülés miatt Nagyszombatba[251]. Különösen fenn áll a lehetőség a kórusban használt liturgikus könyveket illetően[252]. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár jelenlegi könyvállományának régi anyaga a nagyszombati korszakban jött létre, a T 308 töredék képviselte un. Pálóczy antifonálét is ebbe a könyvállományba tudjuk beilleszteni. Az esztergomi káptalani magánlevéltári jelzetű nem liturgikus kódextöredékek közül két töredék egyetemi jegyzet. Ezek, valamint Vincentius Bellovacensis Speculum historiale-ját, Gregorius in Ezechielem kommentárját és egy XI. sz. végi Passionale töredékeit egykor magában foglaló kódexek különböző is-