Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

16 volt. Egyik költeményében Nürnberget mint a birodalom fölött ragyogó hajnalcsillagot üdvözli. [18] Nem lehet tehát véletlen az sem, hogy amikor Regiomontanus 1471-ben Budát elhagyta, Nürnbergbe ment, sőt nyomdát is rendezett be. Ehhez ott megvoltak a gazdasági, ipari és a szellemi feltételek. Augsburg, Nürnberg és Heidelberg a német humanizmus első központjai. Ezekben a városokban gyülekeznek a humanista tudósok és művészek, itt jönnek létre először polgári magánkönyvtárak is (Hartmann Schedel, Willibald Pirckheimer). Conrad Celtist is több szál fűzi Nürnberghez. Nagyon jelentős szerepet játszik mint összekötő kapocs Nürnberg és Buda között. A nürnbergi várban tartott birodalmi gyűlés alkalmával koronázta III. Frigyes koszorús költővé (148 7). Amikor pedig néhány évi távollét után Celtis ismét Nürnbergbe érkezett, Willibald Pirckheimer nürnbergi patrícius, a kor egyik legnagyobb humanistája fogadta. Celtis kétszer is megfordult Budán, ahol a Sodalitas Litteraria Danubiana számára akart humanistákat megnyerni. Ebben a sodalitasban budai, bécsi, augsburgi és nürnbergi humanisták voltak. [19] Celtis számára nürnbergi humanisták szerezték a megbízást a városi vezetőktől Nürnberg történetének megírására. Az "Urbis Norimbergae descriptio" c. műben Celtis humanista túlzással dicséri Nürnberget, azt írja többek között, hogy a város nemcsak Németország, de egész Európa közepe. [20] Koberger rövid életrajzában utaltunk családi kapcsolataira. Láttuk, hogy Dürerhez, Pirckheimerhez, a patríciusokhoz rokoni szálakkal kötődött. E rokoni kapcsolatai révén Koberger a legfelsőbb körökben mozgott.