Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

13 2.1 ANTON KOBERGER Könyvei kolofonjában különbözőképpen írja nevét: Coburger, Koburger, Coberger, ill. Koberger. [4] Életéről összefüggő leírás kortárstól nem maradt ránk, később viszont annál többen írták meg életrajzát. Ennek ellenére keveset tudunk róla. Oscar Hase a mult század végén összefoglalta az addigiakat. [5] Anton Koberger az 1440-es évek első felében született, valószínűleg Nürnbergben. Régi tisztes iparos családból származott. Feltevések szerint fiatal korában ötvösséget tanult. A nürnbergi polgárkönyvek először 1464-ben említik mint az iparos réteghez tartozót. 1470-re tehető nyomdája beindítása is. Egy nyomda berendezéséhez sok pénz kellett. Vagy jómódú ember adhatta a fejét nyomdászkodásra, vagy gazdag pártfogót kellett találnia. Koberger 1470-ben kötött először házasságot. Felesége, Ursula Ingramin 600 rajnai forintot hozott a házhoz hozományul. Nyilván ez a csinos öszszeg is segített a nyomda felállításában. Koberger 1488-ban a nürnbergi nagytanács tagja lett. Első felesége halála után újra nősült 1492-ben. Ekkor már patrícius lányt vett el, Margarete Holzschuhert. Első házasságából nyolc, a másodikból tizenhét gyermek született. Az első házasságból származó három lánya is patríciushoz ment feleségül. Ursula Koberger férje Wolf HALLER volt. Magdaléna Kobergeré Thoma REICH (ennek anyja Haller lány volt), Katarina Koberger férje Eustachius RIETER (akinek sógora Willibald PIRCKHEIMER). Anton Koberger második feleségének, Margarete Holzschuhernek az anyja VOLKAMER lány volt. A Hallerek, a Reich család, Rieter, Pirckheimer, Holzschuher, Volkamer mind patríciusok. Sőt Koberger második házasságából az egyik lány, Barbara is patríciushoz, Bernhard PAUMGÁRTNERhez ment feleségül. Ezek a kapcsolatok, melyek egy késő középkori város életében egyáltalában nem voltak elhanyagolhatók, sokban hozzájárultak Koberger mind magasabbra emelkedéséhez. Érdemes lesz tehát a következőkben Nürnbergbe, a gazdag birodalmi városba is bepillantani. Anton Koberger mint nyomdász-kiadó hihetetlenül termékeny volt. Több mint kétszáz művet adott ki, ezek részben több kötetesek. 1504-től feladta a nyomdát, és kizárólag könyvkereskedőként tevékenykedett. 1513. október 3-án halt meg. Sírjára, amely a nürnbergi domonkosok kolostorában van, Johann Cochláus, az ismert humanista — aki Nürnberget "centrum Germaniae"-nak nevezte — írt verset. Halálakor második házasságából még tíz kiskorú gyermeke volt, a legkisebb alig néhány hónapos. A gyermekek gyámja — anyjuk mellett — Hans Koberger, Anton unokatestvére volt, aki 1543-ban bekövetkezett haláláig vitte tovább az üzletet, valamint Thoma Reich, a gyermekek sógora, és Hieronymus Holzschuher, Margarete Holzschuher fivére, akiről Dürer gyönyörű portréját festette.