Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)
1. BEVEZETÉS A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára régi könyvei gyűjteményében 1969-ben kezdtük meg a történeti kötések számbavételét. Az ősnyomtatvány-állomány és az antikva gyűjtemény kötéseiről a kötéskatalógus elkészült. A katalóguscédulák a könyv adatain és a kötéstáblák leírásán kívül tartalmazzák a kötéseken látható díszek: bélyegzők, görgetők és lemezek levonatait is. Az Akadémia Könyvtára ősnyomtatványairól készített kötés-katalógusban a bélyegzőegyezések alapján szinte maguktól alakultak ki kötéscsoportok. Az egyezések megállapításánál két alapvető dolgot kell mindig szem előtt tartani: a kötéstábla díszítésének szerkezeté t és a felhasznált ornamentikát . [1] Az egyik ilyen érdekes és népes csoport Nürnbergre volt lokalizálható. Különösen figyelemre méltó volt, hogy e kötések nagy része Koberger-féle ősnyomtatványokat tartalmazott. Az Akadémia Könyvtárában a legtöbb ősnyomtatvánnyal képviselt nyomdász a nürnbergi Anton Koberger. [2] E könyvtár Koberger-kötéseit néhány évvel ezelőtt meghatároztuk és az eredményeket cikkben közöltük. [3] A Koberger-kötések fogalma már évtizedekkel ezelőtt bevonult a szakirodalomba és sok vitára adott alkalmat. Vannak kutatók, akik a Koberger nyomtatványok ilyen jellegzetes kötéseit Koberger-féle kiadói kötésnek tartják, mások viszont azt is kétségbe vonják, hogy a XV. században egyáltalán beszélhetünk kiadói kötésekről. Szükségessé vált tehát a Koberger-féle kötéscsoport további vizsgálata. Ez már túlmutatott az Akadémia Könyvtára keretein. A Magyarországon lévő mintegy hétezer ősnyomtatvány nagyobbik fele, közel négyezer, a három nagykönyvtárban van: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Ugy véltük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ősnyomtatványainak feldolgozásán kívül az Országos Széchényi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványainak átnézése, művészi kötéstáblái közül a "Koberger-kötések" kiválasztása és alaposabb vizsgálata hozzájárul a kérdés tisztázásához. A három budapesti nagykönyvtár Koberger-kötésein túl idevettünk tíz prágai, a Strahovban és a prágai Egyetemi Könyvtárban található Koberger-kötést is. Ezt az indokolta, hogy a tízből hat kötés nem Koberger nyomtatványt tartalmaz, s így azoknak a kötéseknek a számát gyarapította, melyek Anton Koberger kereskedelmi kapcsolatait hivatottak bizonyítani. A többi négy azért került ide, mert döntő kapcsolatot teremt a tárgyalt kötések, ill. kötéscsoportok között. A Koberger-kötések bonyolult problematikájának vizsgálata természetszerűleg vezetett a kutatások kiterjesztéséhez: Koberger egész működésének, a korabeli Nürnberg társadalmában, gazdasági és kulturális életében elfoglalt helyének vizsgálatához.