Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Előszó
6 A Visszaemlékezés tartalmi kérdései . Legfeltűnőbb, hogy Léda nem említ olyan eseményeket, amelyekre a későbbi legenda épült. Révész első könyvében a személyes találkozás előtörténetének, a "legendának" négy szakasza van. 1. Az "erkély-jelenet". Léda valahol, egy tengerparti erkélyen találkozik először Ady nevével egy nagyváradi újságban a Fantom (későbbi címén Az én menyasszonyom) c. verse alatt (RAÖL 46-47). "Léda lelkét eljegyezte már a pillanat, amikor elsőnek, egyedül, Ady Endre hozzátévedt novicius-versében felismerte a géniusz szárnybontását" (RAÖL 201). 2. Férjével is beszélgetett a "nagyváradi tüneményről", és mindketten megállapították: "kár az ilyen tehetségnek Váradon pusztulni..." (RAÖL 52). 3. Diósy Ödön apja ír a fiának, hogy fiatal váradi újságíró ismerőse, Ady Endre Párizsba készül tanulmányútra, "fogadják őt barátságosan" (RAÖL 55). 4. Léda 1903 nyarán anyja és testvérei látogatására Váradra készül. "Elgondolta azt is, hogy Ady Endrét megismeri, hiszen a választ is hozta a hozzájuk érkezett levélre." Három és fél éven át kísérte figyelemmel Ady írásainak "szépségét, varázsát, és misem természetesebb, minthogy... vonzódással gondolt arra, hogy megismerje" (RAÖL 58-59). Diósy Ödön halála után Révész megírhatta második könyvében a férj szófiai vagyoni bukását, házasságuk válságát is. Hozzájutott a családi levelezéshez, idéz is belőle. Könyvében az 1903 nyarán Váradra érkező Léda nem csupán a jólétben élő, kultúrát szomjazó szépasszony. "Pontos portréja" a "Zűrzavaros ifjú melódiák" kezdetű verses ajánlásból "emelkedik fel" — "titkokat elérve" (RAÖL 271). Világa "daltalan világ", "hol fél kinok, fél vágyak égnek", ' "hol az élet fájó nagy kérdés". Az elsőkötetbeli legendára a második kötetben már csak egy összetett mondat utal, az előbbieknél sokkal bizonytalanabbul: "Valóban úgy van, hogy ez a mindig nívót sóvárgó asszony, Ady tehetségét a maga számára felfedezve, készülődött is arra, hogy a régen figyelt vidéki újságírót a magasságba felemelje." Míg az első könyvben Révész a Lédától hallottakra hivatkozik, a másodikban csak a "naplóra" történik hivatkozás. Hogy mi szerepe volt Lédának a legenda kialakításában, formálásában, az a Visszaemlékezésből sem tűnik ki. De feltételezhető, hogy a második kötetre Léda írása hatott. "Nem Léda s nem is Révész, maga Ady teremtette" a Léda legendát, állapítja meg Király István (1.400). Dénes Zsófia (Akkor a hársak épp szerettek) és Hegedűs Nándor (Ady Endre Nagyváradon, Ady Endre nagyváradi napjai) kutatásai alapján tudjuk, hogy a romantikus előtörténet legenda. De Léda — úgy tűnik — nem is ragaszkodik hozzá, nem tart igényt rá. (Vagy inkább a szerelem más titkaival együtt olyannak tartotta, amiről nem lehet, nem szabad írni? ) Arra azonban igényt tartott, hogy Adyt az ő akarata tette nagy költővé "akarom: maga legyen Magyarország első költője". A "nagy Ady-líra kiváltójá"-nak, a megmentőnek szerepét megint nem Léda találta ki a maga számára. Ady vallomásai ugyanezt mondják (1. Király I. 399-400. és a (4) jegyzet). A Visszaemlékezés tömör, tárgyszerű, csupán az események vázlatos felsorolására szorítkozik. A hangja visszatartott, szenvtelen. Léda stílusán érződik, hogy külföldön járt iskolába, és felnőtt korában is hosszú éveket töltött külföldön. Az ékezetek használatában és a közékezésben gyakran téved. Ady Lajos
