Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)

Csinszka visszaemlékezése

73 lás volt nálunk a szép, lomha — nagy bernáthegyi kutyát, Cézárt lefejezte egy te­hervonat. Ady a lehetőségig titkolni akarta Nagymama előtt mert Török Károly kö­zeli halál jelének vette. (Sajnos T. K. ma is él.) Ijesztő volt mikor nagymama előforduló jó kedvét vagy ifjúságára visszaemlékezé­sét közeli halálérzésnek vette. Elégetett kis bibliájában, sok jelzés volt ilyen értelmű. Állitatta — hogy megérzi embereken — nőkön — szerelmeken a végzetessé g — a halál és a szerelem jegyét. Ha a kutyák éjjel ordítottak felkelt, félt és ijesztő bisztonsággal mondta — "Apád meg fog halni" — Gyerekes és ijesztő volt ez a játék s az önkivületi időkig kisérte. Mikor és milyen jelekben látott intéseket még, többre nem emlékszem s azt hiszem ki is van merítve ilyen irányú verseiben. Istennel kapcsolatban csak az itt jelzette­ken keresztül történt Bzámomra észrevehető. Ady bűnbánó gyöngédségei . (276) Nem tudok különösebb esetet mert ezer van a fejemben és emlékemben. Karácso­nyok — születésnapok — és napi ünnepek. Azóta se láttam férfi emberben a gyön­gédségnek ez^a_ képességét. Vonyica sokszor kapta az utolsó években térdelve és sirva az ágyam előtt ahogy megszégyenített a bocsánatkérésével. "Többet nem le­szek rossz."— "Szeress" "ne hagyj el" — "kis bolond" "isteni gyerek" "szent gyerek" "Krisztus" és így tovább. A hang a levelek hangja fokozva. Ajándékok, virágok, cukrok játékok. Semmisem elég szép, semmisem elég jó, elég rend­kívüli, nem nekem, nek i. Megjátsza a karácsonyokat, a születésnapokat, és a köznapokat. Csinszka drága és szent rabszolga. Magántulajdon . Sokszor — kíméletlenül, ke­gyetlenül komiszul és <igazga> igaztalanul — kikap — idegen helyen — idege­nek előtt, gyerekes gőgökért, az első rougért stb. de ezek a bántások arra jók hogy uj o k legyen Csinszkát imádni és rontani . Ezek között a szélsőségek között nevelődik Csinszka gyerekne k és felelőtlennek. Utolsó őszi Feketetoi vásár (277) Gyurkáékkal. Gönyörü volt — mert az őszi nap, a rakott fák, Ady érett, nagy nyugodt pompája s a szines gazdag vásári kép — a szamárszekeres úttal gyönyörű volt és felejthetetlen. De inkább színekben és sza­gokban mint történésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom