Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)

Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez

108 Kornfeld válasz levelének kelte: nov. 26. — Báró Kornfeld Móric (1882-1957) a Ganz villamossági gyár igazgatója, a Nyugatot is támogatta anyagilag. (267) Karácsonyko

r — 1. Adyné 372; Atril 324. (268) fölrohan Lajo

s — 1. 251. jegyzetet. (269) Földessyt rángatja fö

l — Ady és Földessy kapcsolata "valami jelentéktelen félreértés" miatt évekkel azelőtt megszakadt. Kibékiilésük csak Ady "halála előtt való napokban történt meg: Földessy volt az utolsó beteglátogatója" (Ady Lajos 174. ). A látogatás január derekán volt (240). Földessy ezt írja Hatvanynak egyik levelében: "szétválásunknak egyik oka 1914. dec. végén éppen az volt, hogy menyasszonyáról nagyon fitymálva beszélt" (Levelek Hatvanyhoz 304). (270) Lajos Schvarcerel fenyegetődző jelenet

e — Schwartzer ideggyógyintézet a mostani Onkológiai Intézet helyén a Kékgolyó utcában. Ady Lajos: "8-10 évvel előbb nagy könynyelmőségei idején egyszer azzal fenyegettem meg tréfásan: mámoros állapotában kocsiba ülök vele, s csak akkor veszi észre magát, amikor a Schwartzer kapuja becsukódott mögöttünk" (240). Vö. Bölöni 314. (271) bevisszük Károlyal a P-Liget szanatóriumb

a — 1919. jan. 11-én viszik be a nagybeteg A(fyt a városligeti Park szanatóriumba. (Ady Lajos: Park-szanatórium, 240; Adyné: Liget-szanatórium, 374; Dénes Élet helyett: ligeti Park Szanatórium, 275.) A két szanatórium egymással szomszédos épületben volt, mindkettőnek Dr. Jakab László volt az igazgatója. Adyt közben átvitték a jobban felszerelt Liget szanatóriumba, itt is halt meg, ahogy ezt az Esti Hírlap 1977. máj. 24-i 120. száma okmányszerűen, hitelesen bizonyítja. (272) tervei

m — Csinszka svájci szanatóriumi kezelést szeretne Ady számára biztosítani (1. levélfogalmazványa Károlyi Mihályhoz; Közli Gál István, Tiszatáj 1974. jan. 57). (273) Érmindszenti sürgön

y — Csinszka távirata, amelyben értesíti Ady haláláról szüleit és testvérét, késve érkezett. Ady Lajos január 29-én feladott választáviratából kiderül, miért tartotta ezt feljegyzésre érdemesnek: "vonatjárás miatt temetésre nem mehetünk. Ha expressz küldöd a sürgönyödet, ma reggel felutazhattunk volna. Nem tudjuk elfojtani a gyanút, hogy szándékosság volt tőled a közönséges és küldönc nélküli sürgöny, csakhogy egyedül állj koporsója mellett. Nem baj. Mi fogjuk őt Mindszenten tavasszal eltemetni végleg". (A táviratról 1. még Pfeiffer Ernő emlékezését: Atril 325). (274) Levelem Érmindszentr

e — Közli Kovalovszky Miklós. (Özvegy Ady Endréné első levele [Ady Lőrincnéhez 1919. febr. 1.-én] — Magyar Csillag 1942. ápr. 1. 236-237.) (275) Babonás hajla

m — E részt Révész Béla átfogalmazásában 1. Atrag II. 92-95. Ady Lajos szerint bátyja nem volt babonás (179), "de a véletleneket mindig a maga theozófiájával próbálta magyarázgatni". — A falusi néplélekbe beivódott hiedelmek, babonák hatnak Ady érzékeny idegrendszerére, amely gyermekkora óta fogékony a tragédiák, veszélyhelyzetek felnagyított átélésére. (276) Ady bűnbánó gyöngédsége

i — 1. Révész Atrag II. 75-76. (277) Feketetoi vásá

r — Feketetó község Csúcsa közelében. 1914. júl. 20-án jártak itt először, Ady a helyi népszokás szerint jegykendőt vásárolt Csinszkának a búcsún (1. Bustya 11. jegyzetben idézett cikkét és Atrag II. 76.)