Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
67 rikai munkákra való hivatkozás, viszont megfordítva az USA-ban meglehetősen kevés a nem Egyesült Államok-beli kiadványokra, periodikum-cikkekre való utalás. Hogy a külföldi szakirodalom ilyen fokú tekintetbevétele, mint amilyenre Magyarországon látunk példát, helyes-e vagy sem, ennek vizsgálatába még a kérdés felvetésének szintjéig sem bocsátkozhatunk. A helyzettel azonban számolnunk kell, ami arra figyelmeztet, hogy Magyarországon éppen a külföldi szakirodalom-anyagnak az átlagosnál magasabb használati értéke van, legalábbis jelenleg. E körülmény azonban — jóllehet áttételesen — , már állományunk értékével, illetve értékelésével is kapcsolatban van. Annak részletes felderitése, hogy országonként miként alakul az adott országhoz viszonyítottan a külföldi szakirodalom iránti érdeklődés,' igen nagy adatgyűjtést és korrelációs értékek időigényes számitási munkáját tenné szükségessé (vö.: W. Eisold, 1971). Összehasonlító adatok megfelelően széles, több országra kiterjedő szóródásban nem állanak jelenleg rendelkezésünkre. Pusztán három olyan, különféle szerzőtől eredő, vizsgálatra hivatkozhatunk, melyek a szakirodalom (hazai/külföldi szakirodalom) iránti érdeklődés országonként különböző struktúrájának kérdéskörével foglalkoznak, vagy legalábbis ehhez szolgáltatnak adatokat. A.o. Kouwenhoven: Wetenschappelijke bibliotheken en taalbarriére. (Tudományos könyvtárak — nyelvi korlátok) c. tanulmányában (1970) vizsgálódásai alapján arra a következtetésre jut, hogy a kis nyelvterületek könyvtárai nagyobb nyelvi változatosságban szereznek be szakirodalmat, mint a nagy nyelvterületekéi. Ez a megállapítás — ismert okok folytán — Magyarországra nézve is érvényesnek mondható. Egy angol, egy nyugatnémet, egy holland, egy olasz, egy belga, és egy francia szociológiai folyóirat 1967/69. évi évfolyamai alapján vizsgálja M. Guha (1971-ben megjelent dolgozatában) a szociológusok hivatkozásait. Megállapítja, hogy majd mindenütt az angol nyelvű hivatkozások dominálnak, kivéve a francia folyóiratokat (belga, és francia szakfolyóirat), ahol az anyanyelvi szakirodalomra való hivatkozás van fölényben. D. N. Wood és C.A. Bower a National Lending Library-re vonatkozó 1969-ben megjelent használatelemzésiik során — a kölcsönzött dokumentumok alapján — megállapították, hogy az igényelt dokumentumok döntő többsége angol nyelvű. A hazai és a külföldi szakirodalom felhasználásának, illetve idézésének sajátosan magyar arányértékeit előző táblázatunk jól érzékelteti. A humán szakterületeken átlagosan 50 - 50% -ban találtunk hivatkozásokat az átvizsgált Acták cikkanyagában a hazai és a külföldi periodikumokra. A természettudományok területén 30, illetve 70%-os az idézési arány a külföldi periodikumok javára, az alkalmazott tudományok területén tovább növekszik a külföldi periodikumokra való hivatkozások száma, amit az utóbbiak javára mutatkozó 20, ill. 80%-os arány tanusit. A természet- és alkalmazott tudományok területén a szembeállítás végeredménye átlagosan szignifikáns. Az egyes tudományokra lebontva is elvégeztük a hivatkozások összesítését, és az átlagos arányértéktől egyetlen tudományterületen sem találtunk lényeges eltérést. A humán tudományok területén már korántsem kapunk ilyen egységes képet, ha az egyes tudományokra vonatkozóan külön-külön vizsgáljuk az arányokat. Alábbi táblázatunk ezen eltérések konkrét adatait tárja fel: A tudományterület megnevezése, (a területet képviselő Acta) és a megvizsgált cikkek száma: A magyar periodikumokra való hivatkozások száma (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): A külföldi, periodikumokra való hivatkozások száma (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): A magyar és külföldi periodikumokra való hivatkozások együttes száma: (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): Politikai gazdaságtan, közgazdaságtudomány (Acta Oeconomica) 23 cikk 29 (1,26) 5 (0,21) 34 (1,47)
