Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
61 Elemzésünk a következő Acta-kötetekre terjedt ki: 1. a humán tudományok területén: Acta Antiqua 20(1972); Acta Archaeologica 26(1974); Acta Ethnographica 22(1973); Acta Históriáé Artium 19(1973); Acta Historlca 20(1974); Acta Juridica 15(1973); Acta Linguistica 23(1973); Acta Litterarla 15(1973); Acta Oeconomica 11(1973); Acta Orientalia 28(1974); Neohelicon 2(1974); Studia Muslcologica 15(1973); Studla Slavica 20(1974) - 2. a természettudományok területén: Acta Biochimica et Biophyslca 9(1974); Acta Biologica 24(1973); Acta Botanica 19(1973); Acta Chimlca 80, 81, 82, 83(1974); Acta Geodaetlca, Geophysica et Montanistica 8(1973); Acta Geologica 17(1973); Acta Mathematica 25(1974); Acta Physica 35, 36, 37(1974); Acta Zoologica 20(1974); Journal of Radioanalytical Chem- • istry 19 , 20 , 21, 22 , 23(1974); Journal of Thermal Analysis 6(1974); Periodica Mathematica 5(1974); Probléma of Control and Information Theory 3(1974); Radiochemical and Radioanalytical Letters 16, 17, 18, 19(1974); Reaction Kinetics and Catalysis Letters 1(1974); Studia Scientiarum Mathematicarum 8(1973) — 3. az alkalmazott tudományok területén: Acta Agronomica 23(1974); Acta Allmentaria 3(1974); Acta Chirurgica 14(1973); Acta Medica 30(1973); Acta Microbiologica 21(1974); Acta Morphologca 21(1973); Acta Paediatrlca 14(1973); Acta Physiologica 43(1973); Acta Phytopathologica 9(1974); Acta Technica 76, 77, 78, 79(1974); Acta Veterinaria 23(1973); Haematologia 7(1973); International Urology and Nephrology 5(1973), A hivatkozások anyagának feldolgozási metodikáját Illetően R.Jakobson 1972-ben megjelent "A nyelv s az egyéb kommunikációs rendszerek viszonya" c. tanulmányának következő megállapítását kell előre bocsátanunk: "Következetesen számolnunk kell... a ko mmunikáci ó és az informáci ó közötti lényeges különbséggel; az előbbihez hozzátartozik egy valóságos vagy virtuális üzenetküldő, az utóbbi esetében azonban a kapott értesülések interpretálója az információ forrását nem tekintheti az üzenet küldőjének." (103.p.) Amikor tehát a magyar kutatók egy bizonyos rétegének perlodlkumokra való szakirodalmi hivatkozásait szeretnénk strukturálisan felderíteni, e struktura, ami az Acták forrásanyagán alapul, tehát nem kommunikációs, hanem információs adategyüttes: a hivatkozási szokásokról ugyanis nem egy "üzenetküldő" értesit bennünket, hanem ezek jelenségeit, milyenségét nekünk sajátmagunknak kell statisztikai elemzésekkel, szignifikáns adat-szembeállításokkal kimutatnunk. Ezúttal az adatok szembeállításának (oppoziclójának) módszerét fogjuk elsősorban alkalmazni, miként jelen dolgozatunk egyéb fejezeteiben is (kurrens — nem kurrens anyag; hazai — külföldi periodikumok jellemzőinek szembeállítása) már több alkalommal hasznosítottuk ezt az eljárást. Elemzésünkben két oppozíció (szembeállítás), és ezen belül részlet-oppozíciók felállítására szorítkozunk. Az első oppozíció arra vonatkozik, hogy az Actákban (tudományterületenként) szereplő állományunkban meglév ő periodikumok ra való hivatkozások miként viszonyulnak az állományunkban meg nem lév ő periodikumok ra való hivatkozásokhoz. Második oppozlclónk a hazai kurrens perlodlkumokra való hivatkozások anyagának a külföldi (kurrens) perlodlkumokra történő hivatkozások anyagával való szembeállítása lesz. Megjegyezzük egyébként, hogy Rózsa György a magyar társadalomtudományoknak az UNESCO kiadványaiban való referáltságát vizsgálva (1960-ban) ugyancsak oppozíciós programból Indul kt, szembeállítván a hazai társadalomtudományokra vonatkozó referátum-anyagot, kvantitatlve, a külföldi társadalomtudományok referáltsági számadataival. Nézzük meg ezek után az Imént emiitett első szembeállításra vonatkozó adatokat (a humán tudományok terén 202, a természettudományi Actáknál 445 és az alkalmazott tudományiaknál 426 cikk alapján):
