Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

29 A szak megnevezése az ETO A szakot képviselő Hány periodikumnyi anyag található A közp. könyvtár állományászisztematikus rendjét követve intézetek neve A közp. könyvtárban Az intézeteknél hoz viszonyított + - eltérés: Irodalom, irodalomelmélet, irodalomtörténet , filológia Irodalomtudományi Int. Eötvös Könyvtára Nyelvtudományi Int. 388,35 83 + Földrajz + honismeret Afro-Ázsiai Kut. Közp. Dunántuli Tud. Int. Földrajztudományi Kut. Int. 125,13 97 + Történelem általában + paleográfia, epigráfia Történettudományi Int. 252,71 63 + Régészet + ősrégészet Régészeti Int. 235,83 43,33 + Összesen: 3203,02 3100,54 Táblázatunkból, mindjárt elsőként az tűnik ki, hogy jónéhány szakterület esetében mellőztük az egybevetést. Két okból is szükség volt erre a megoldásra. Egyrészt szükség volt olyan szakterületek esetében, melyek anyagát nem lehetett egyetlen intézet kifejezett gyűjtőkörébe sorolni, (pl. vallástudomány, geológia, orientalisztika). Másrészt, el kellett hagynunk azon szakterületek anyagának összehasonlítását is, melyek mint kiegészítő tudományterületek, több intézet anyagában is előfordulhatnak, (pl. dokumentáció, természettudományok általában, természet- és alkalmazott tudományt egyaránt érintő periodikumok, stb.). A kihagyott szakterületeket érintő periodikumok száma az Akadémiai Könyvtárban: 1491, az intézeti könyvtárakban: 212. Az 1966. évi állapotot tükröző elemzésünkben (16-18.p.) tártuk fel először, - a fenti táblázathoz hasonlóan - az Akadémiai Könyvtár és az Akadémiához tartozó kutatóintézeti könyvtárak kurrens külföldi periodikum-anyagának egymáshoz való viszonyát. Ezen első felmérés adatait véve alapul nézzük meg, hogy milyen változás következett be 1972 végére e két nagy periodikum-bázis struktúrájában. Táblázatunk tanúsága szerint az Akadémiai Könyvtár periodikum-állománya a tudomány-, ill. üzemszervezés, a kultura és művelődéstörténet, a filozófia, a marxizmus-leninizmus, a néprajz, a matematika, a kémia, a növénytan, az állattan, a műszaki tudományok általában, a művészetek, a nyelvtudomány, az irodalom és filológia, a földrajz és honismeret, a történettudomány és a régészet, ősrégészet szakok területén többszörösen, illetve jelentékenyen túlhaladja az érintett szakintézetek összesített anyagát. 1966-ban viszont, az előbbiekben felsorolt szakokon kivül — a matematika és a tudományszervezés kivételével — a központi könyvtár anyaga még a szociológia, szociográfia, a fizika, az atomfizika, reaktortechnika, a bányászat, kohászat területén is felülmulta az intézetek anyagát. Fenti adataink értékelésénél feltétlenül figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a csererevizió az intézeti könyvtárak anyagára is kiterjedt és ennek végeredményeképp 303, az ott folyó kutatások számára nyilvánvalóan nem elsőrendűen fontos periodikum járatásáról mondtak le az intézetek. Tehát az 1968/1969-es csererevizió állománytisztitó hatása az intézetek nem-vételes