Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)
A természettudományok és a matematika az Akadémiai Könyvtárban
műveket is. A tudomány nagy általános fejlődési tendenciáit kiváló érzékkel egyezteti a honi fejlődés igényeivel. így jelennek meg könyvtárában a földművelés, kertészet, erdőgazdaság modern módszereit, elveit s lehetőségeit tárgyaló művek (Oeconomie generale de la campagne, Haushaltung und Landwissenschaft, Musaeum rusticum, Syntagma de rebus rusticis, Theorie et pratique du jardinage, Manuel d'agriculture, Gründliche Versuche und Erfahrungen der Holzsaat, Forst Handbuch, Angliai méheskert Szamosi György fordításában stb.) meg — a jellegzetes közép- és kelet-európai „bányászaufklérizmus" képviselőiként — a bányaművelés és fémföldolgozás kézikönyvei, mint például Christoph Traugott Delius Einleitung zur Bergbaukunst-ja (Bécs 1773) vagy Alvaro Alonso Barba Probir- und Schmelzkunst-ja (Bécs 1719). De ide sorolhatók a korszerű természettudományos oktatás és tanulás céljaira szolgáló kézikönyvek is, elsősorban Mussenbroek és s'Gravesande XVIII. század-szerte roppant népszerű munkái, valamint az általános természettudományos műveltséget terjesztő könyvek, mint például Voltaire newtoniánizmust bemutató remeke. Mindezek a kifejezetten pedagógiai művekkel, Locke több kiadásban és nyelven meglevő munkáival és a lockeiánus empirizmust sugalló könyvekkel együtt, a felvilágosodás centrális nagy praktikus vállalkozására, az „Erziehung des Menschengeschlechtes"-re utalnak. A nagy cél, igaz, utópisztikusnak bizonyult; ámde a természettudományos — vagy mondjuk általánosabban racionális észjárás elterjedését hatalmasan segítette így is. És ez alapvető szerepet játszott a tudományfejlődés új, nagy XIX. századi hullámának megindulásában. A pesti könyvtár épp ebből a (felvilágosodáskori értelemben) „prakticista" szempontból egészíti ki igen szerencsésen a marosvásárhelyit, s nem is csupán említett mezőgazdasági-, technikai- s tankönyvekkel, hanem az „emberrénevelődés" (s nem nevelés !) olyan jellegzetes alkotásaival, mint Rousseau művei s a bőven képviselt utazási irodalom. És jórészt ide tartozik a századvég nagy társas-tudományos divatja, az elektromos kísérletek tana is, ami ebben a viszonylag kis pesti könyvtárban olyan pompásan képviselve van, hogy az még nagy szakkönyvtárakban is párját ritkítaná. Hasonlóképpen jelentkezett a marosvásárhelyi könyvtárban a századközép centrális nagy tudományos élménye, a mikroszkopizálás; méghozzá az új könyvek mellett olyan alapvető forrással, mint Leeuwenhoek Arcana Naturae-ja. A XVIII. század végén, a XIX. század legelején elképzelni sem lehetett volna tehát ideálisabb könyvtárat önálló kutatómunka megindításához. A természettudományok azonban épp ekkor rohamosan fejlődtek haladt-é ezzel a fejlődéssel s hogyan a Telekiek könyvtára ? Milyen szintet képviselt a Tudós Társaságnak juttatott Teleki-alapítvány és a többi kisebb adomány, 4 s milyen lehetőségeket teremtett aktív természettudományos és matematikai kutatómunka megindításához, tájékoztatásához és önkontrolljához ? „Országok rongya! könyvtár a neved." Teleki László nemcsak hogy nem értett apjához foghatóan természettudományokhoz, de valószínűleg jelentőségüket se ismerte fel atyjával ellentétben a közművelődés és így az államok életében. Igaz, 1810-es tervezetében, 5 ami később igen erősen hatott a Tudós Társaság első szervezetére, a hat szak közül kettőben is juttat s méghozzá elég jelentős - helyet természetid
