Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A „G. Telekiek' alapítványa"

újabb beszerzések között történelmi, teológiai, filozófiai, matematikai, természettudományi és irodalmi művek vannak kiemelkedő számban. A pesti könyvtár, amelyben további 1723 művet gyűjtött össze 3231 kötetben, — az említetteken kívül — különösen a modern európai (francia, német, angol, olasz és spanyol) szépirodalom, a legújabb történelem (kiemelkedő számban a francia forradalom előzményeivel, magával a forradalommal, a nagy felvilágosult uralkodókkal, II. Frigyessel, Mária Teréziával és II. Józseffel foglalkozó munkák), tankönyvek és nevelési kérdéseket tárgyaló művek (II. József uralkodása idején Teleki tankerületi főigazgató lett), s hungarikák gazdag gyűjteményét tartalmazta; ez utóbbi csoport jelentékeny példányszámával is tükrözte Teleki József fokozódó érdeklődését a hazai tudomány és irodalom iránt. A pesti könyvtárat még inkább jellemezte a modernség, mint a vásárhelyit; több mint kétharmad részben 1750 után megjelent munkákból állt. Katalógusa a gróf halála után készült; nem is a marosvásárhelyi szakkatalógus elvei szerint, hanem a könyvtárat alkotó főbb tudományszakok mellett speciális jegyek (hungarika-jelleg, kéziratosság vagy kötetlen, krudában maradt állapot) alapján csoportosítva mutatja be az állomány összetételét. Teleki József utóbb két barátjának és pártfogoltjának könyvtárát is megvásárolta: az író és szerkesztő Péczeli József (1750—1792) könyvtárának külföldi anyagát (682 művet 1270 kötetben) és a csaknem két évtizeden át titkári minőségben mellette élt tudós történetíró Cornides Dániel (1732—1787) főleg magyar vonatkozású művekből álló, mintegy 2000 kötetes könyvtárát, kézirat-, kép- és éremgyűjteményét. E két könyvtár megvételével azonban nem elsősorban saját gyűjteményét kívánta gyarapítani, hanem részint az elhunytak örököseinek támogatását tartotta szem előtt, részint pedig a szétszóródástól akarta megóvni a gyűjteményeket Számos adat tanúskodik arról, hogy — bár Teleki elsősorban a maga érdeklődésének megfelelően vásárolta könyveit — nemcsak maga használta gyűjteményét, hanem több író és tudós rendelkezésére is bocsátotta. Kéziratait és régi könyveit különféle hazai tudományos összefoglalások elkészítéséhez használták fel, a modern állomány pedig nemcsak a gróf és közvetlen hozzátartozói, de más neves alkotó személyiségek korszerű tájékozódásának is eszközévé válhatott. Teleki József halála után két fia örökölte a könyvtárat, s ők az osztozás igazságosságának biztosítása érdekében nagybátyjuk, az erdélyi kancellár és marosvásárhelyi Teleki-Téka alapító Teleki Sámuel tanácsát is kikérték. Az általa javasolt módon vették számba a könyvtár különféle részeit s kettéosztották a gyűjteményt, amelyre Teleki József — fia tanúsága szerint — 30 000 forintot költött. Az idősebb fiú, Teleki László további könyvgyűjtő tevékenysége nyomán megsokszorozódott a gyűjtemény. A fejlődés sok tekintetben az előzmények szerves folytatását mutatja, utóbb azonban mindinkább az eltérő jegyek kezdenek dominálni. Teleki László apja halálakor 32 éves, tanulmányait csaknem egy évtizeddel azelőtt befejezte, s megkezdte közéleti pályafutását. Széles körű műveltséget szerzett, marosvásárhelyi diákkorában matematikai képességeivel tűnt ki, utóbb Pesten jogot tanult, történeti tragédiák írásával is próbálkozott, majd a göttingai egyetemen a történelem, statisztika, államtudomány és közgazdaságtan irányában szélesedett ki tudományos érdeklődése. Ennek nyomán 19