Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A könyvtár — mint tudományos műhely

továbbfejlesztése szempontjából fontos kérdések vizsgálatára koncentráljuk. Ez a koncentrálás ad lehetőséget arra is, hogy a könyvtárnak mint tudományos műhelynek bizonyos profilja legyen. Megjegyzem, hogy ilyen módon az egyéni munkákat is megfelelően lehet integrálni, persze nem erőltetve a témaazonosságot ott, ahol ez nem létezik. E néhány megjegyzés előrebocsátása után szeretnék szólni a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának mai kutató tevékenységéről, amely, megítélésem szerint, meglehetősen széles körű. A könyvtár most már több mint másfél évtizede feladatának tekinti, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a tudománypolitika és a kutatásszervezés számára arról az irodalomról, amely külföldön a tudományos kutatás témakörében megjelenik. A Tudományszervezési Tájékoztató 16. évfolyamát érte meg s évente hat számban adott összefoglalót az egyes országok tudományának állásáról, a kutatás szervezéséről, a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolatokról, a tudományos eredmények hasznosításáról. A Tájékoztató nagy szolgálatot tett könyv- és folyóirat-ismertetéseivel és bibliográfiájával is. A hazai sajtó, de a külföldi folyóiratok is gyakran idézik, összeállításait átveszik. A könyvtár gondozásában indult meg a Tudományszervezési Füzetek sorozat,* amely önálló monográfiák formájában dolgozza fel a tudománypolitikát érintő fő kérdéseket, s ezzel tevékenyen járul hozzá a „science of science" magyarországi kifejlesztéséhez is. Ehhez a feladatkörhöz kapcsolódik az az irodalom, amely a könyvtári munka, a tudományos tájékoztatás elméletével és módszertanával foglalkozik, s amely hasznosan egészíti ki ismereteinket részben a saját, részben a külföld ilyen jellegű tapasztalatainak és problémáinak bemutatásával. A társadalomtudományi információ országos rendszerének megszervezésével sor kerül az Akadémiai Könyvtár ilyen irányú tevékenységének kibővítésére, s reméljük, hogy ez a munka nemcsak gyakorlatilag hoz majd eredményeket, hanem az elméleti és módszertani irodalmat is gazdagítja. A magyar tudományosság egyik gyengéje a tudománytörténet lemaradása. Az Akadémia Könyvtára különösen az Akadémia és intézményei vonatkozásában sokat tett a történeti kérdések feldolgozása érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményeiben olyan munkák jelentek meg, amelyek a magyar művelődéspolitika egyes vonatkozásait, az Akadémia testületeinek, könyvtárának tevékenységét dolgozták fel a különböző korokban. A szorosabban vett könyvtári feladatokhoz tartozik a különböző, a könyvtár és a kézirattár anyagához kapcsolódó forráskiadványok, bibliográfiák és katalógusok kiadása, amelyek nem egyszerűen mutatók, hanem a kutatás nagyon fontos segédeszközei, különösen a tudománytörténet szempontjából. Szükséges volna, hogy az Akadémia Könyvtára a tudománytörténet egyik műhelyévé váljék, s széles körű együttműködést alakítson ki e tekintetben más kutatóhelyekkel. Hogyan állunk a nem szorosan vett könyvtári kutatómunkával? A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartozik a nyelvtudomány és az irodalomtudomány, s ezekkel kapcsolatban kutatási tevékenység folyt és folyik. Külön is szeretném kiemelni a szövegkritikai kiadásokat: a könyvtár munkatársai részt vettek Arany és Mikszáth művek megjelentetésében. A szövegkritikai kiadások a magyar tudomány és könyvkiadás jelentős teljesítményei a felszabadulás után, s úgy * A könyvtártól az MTA Tudományszervezési Csoportja vette át a sorozat gondozását. 15