Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)
„Tudományok és művészségek szeretete..."
viselte, majd a kiegyezés után fokozatosan esett vissza, nem követte a polgárosulás emelkedő tendenciáját, megőrizte idejétmúlta vonásait, mígnem a századfordulótól a felszabadulásig fokozatosan esett vissza, kis mértékben vett csak tudomást a világ alakulásáról, elmaradt mind a magyar, mind a nemzetközi szakmai fejlődéstől. A gyökeres fordulat és felemelkedése az Akadémiával együtt ennek átszervezésétől számítódik, a könyvtár szinkronba került korával — elhelyezésétől eltekintve, amelynek megoldása még várat magára és a szakmai világszínvonallal. Az Akadémiai Könyvtár funkciórendszere gyűjteményi, tájékoztatási, tudományos és szervező jegyeket egyaránt hordoz. E jegyek egymással összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeznek, szervesen kiegészítik egymást. Időszakoktól, igényektől függően hol egyik, hol másik funkciócsoport kerül előtérbe, de ez nem mehet a többi rovására. Kétségtelen, hogy.az utóbbi évek fejlődése a korábban általában elhanyagolt tájékoztatási funkciók kiemelését kívánta meg, amelyek azonban a gyűjteményi funkciókra épülnek, enélktil az alapjától fosztaná meg magát. Előreláthatólag még jó ideig akadémiai és országos könyvtári-tudományos érdekekből kiindulva, továbbá nemzetközi kötelezettségeket kielégítendő, a tájékoztatási funkciók további erőteljes fejlesztésével kell számolni, ideszámítva Magyarország képviseletét a szocialista országok akadémiái nemzetközi társadalomtudományi információs rendszerében (MISZON). A gyűjteményi funkciókon belül a könyvtár gondoskodik az akadémiai kutatások szakirodalmi megalapozásáról, mindenekelőtt az országos tudományos könyvtári munkamegosztásban ráháruló főbb gyűjtőkörökben, amelyekben alapkönyvtár. Ezek a nyelvészet, irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudománypolitika és kutatásszervezés. A könyvtár gyűjti azonban a társadalomtudományok általános és elvi-módszertani munkáit, a reference-műveket, az interdiszciplinárus kutatásokhoz szükséges munkákat és az alapvető természettudományi műveket. Muzeális és legkorszerűbb tartalmú és formájú művek, kéziratok, régi és ritka könyvek, mikroreprodukciók egyaránt tartoznak állományába. A gyűjteményi — és részben a szervezési — funkciókhoz tartozóan látja el a könyvtár az akadémiai levéltár feladatkörét. Ily módon az Akadémiai Könyvtár egységben lát el könyvtári-levéltárimuzeális feladatokat. A tájékoztatási funkciók a hagyományos könyvtári bibliográfiai felvilágosítástól a korszerű információs szintézisekig, mint amilyenek a 16. évfolyamánál tartó Tudományszervezési Tájékoztatóban jelennek meg rendszeresen, felölelik a könyvtári és dokumentációs tájékoztatás legváltozatosabb formáit, kiemelten kezelve az akadémia- és tudománytörténethez szükséges indexek, repertóriumok megjelentetését 7 és saját gyűjteményeinek leíró ismertetését, mint amilyenek a kézirattári katalógusok. 8 E tevékenységek egyben átmenetet is képeznek a tudományos munkához, vagy maguk annak termékei. A társadalomtudományi kutatások fejlesztése érdekében a könyvtárnak fejlesztenie kell tájékoztató tevékenységét, ideértve a kutatásnyilvántartást, bekapcsolódnia egy integrált, munkamegosztáson alapuló országos automatizált gépesítési programba, kifejleszteni a nemzetközi társadalomtudományi kutatási trendekről és a prognosztikai módszerekről szóló tájékoztatást és mindjobban közelíteni az akadémiai információs intézeti funkcióhoz, amelynek betöltésére a mi hagyományaink és körülményeink szerint nincs szükség újabb intézetre, hanem az Akadémiai Könyvtárt lehet és kell azzá fejleszteni. 11
