Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
222 északra nem Baja felé, hanem Öcsényt, Mőzsöt és Tolnát megközelítve, egyenest É-D-i irányban tart. Tolna és Fadd belsőségeit alig néhány száz,talán 1000 lépés választja el a folyam főágától. A mellékágak fejlődése szempontjából rendkivül tanulságos a Bogyiszló és Bátmonostor közötti folyamszakasz képe. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget alakjának morfotektonikal vizsgálata is gazdag eredményeket igér. A térkép a Tiszát Szegedtől a titeli torkolatig ábrázolja. Ami a mai térképeken már nem látható: a Tiszának ezen a szakaszán, Szegedtől Petrovoszeloig átlagosan 6-8 km hosszúságú, egymásba fonódó, ellentétes csúcsokkal kifejlődött kanyarulatok követik egymást. A Csurog-Titel-Ujvidék közötti Duna-Tisza háromszögben a 18. század végi gazdag vizrajz tanulmányozása szerkezetalakulás és földgáz tároló szerkezetek kutatása szempontjából is különös figyelmet érdemel, 5. A KASSAI KERÜLET ÚTTÉRKÉPE Az Országos Széchényi Könyvtár térképtára TK 1633 jelzetű térképét - nagy valószínűséggel 1760-1792 között - szintén a MIKOVINYmühelyben készült térképek felhasználásával szerkesztették. 1773 aug. 21-én Mária Terézia elrendelte Galicia birtokbavételét, 1774-ben pedig következett Bukovina megszállása. 1773-1779-ben zajlott a bajor örökösödési háború. A katonai mozgalmakhoz - többek között - szükség volt felvonulási utakra is. Igy készült el - legfelsőbb parancsra - a bécsi Udvari Kamarához 1792 junius 28-án felterjesztett "CASSAUER DISTRICT" cimü úttérkép, amely az 1760 és 1790 között hadiutakká kiépitett utakat ábrázolja. A nagyon jó megtartású, 54 x 75 cm nagyságú térkép Torna megye (székhelye: Mecenzéf, Metzensey), Szepes megye (székh.: Késmárk) Sáros megye (székh.: Bártfa), Zemplén megye (székh.: Sátoraljaújhely) és Abaujvár megye (székh.: Kassa) területét tartalmazza. MIKOVINY már legalább egy évtizeddel korábban elhalálozott, mint amikor e térkép szerkesztésere sor került. De a térképszerkesztő műhely - minden valószinüség szerint FRITSCH András Erik vezetésével - fennállott, működött és virágzott. FRITSCHnek a MIKOVINY által összegyűjtött vagy meghatározott adatokból szerkesztett térképei még az 1790-es évek végén is megjelentek uj és ujabb kiadásban. Igy ez a térkép is 1792 elején készült. Csak a postautak, valamint az utak menti városok, várak és a nagyobb községek, lóváltó állomások, postahivatalok stb. vannak feltüntetve rajta. Bizonyos mértékben tehát ez a térkép rokon az OSzK TK 100. jelzetű Turóc megyei mappájával. A kisebb községeket csak egy kis körrel, a nagyobbakat köröcskére rajzolt templommal, a várakat és erődítményeket pedig alaprajzszerűen ábrázolja. Léptéke vagy feltüntetett aránymértéke nincsen.Három relációból meghatározott legvalószínűbb méretaránya = 1:360000, azaz, 1"=5000 b.öl. Papirosának vizjele azonos az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában őrzött Mo 10. jelű Pozsony megyei térképlapnak vizjelével. Mivel az utóbbi mappa semmiképpen sem idősebb 1740-nél, valószinüsithető, hogy a Kassai kerület TK 1633 sz. térképe is inkább 1760-hoz,semmint 1790-hez áll közelebb.
