Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
131 Rajkától Püskiig terjedő felényi hosszúságú szakaszon 10 nagyobb ás 2 kisebb szigetzátony látható. Valamennyit sürü erdő borítja. Ezzel szemben a Mosoni IXina kanyargós ágai között csak három helyütt alakult ki nagyobb szigetzátony: Besenyőnél (Bssenya), Magyaróvárnál és Barátföldgyétől északra. Az óvárit kivéva a másik kettőt sürü erdő védi a pusztulástól. Az ábrázolt területet északon a Lajta folyó zárja le, da az ennek balpartján lévő ausztriai községeket és városokat Teutsch Moslautól Ebenfurton át Neostadiumig (Naunkirchen) sorra feltüntették. A térképen jóformán minden Sopron-megyei község magtalálható. A kisebbeket egy toronnyal, a nagyobbakat, mint például Kereszturt, Kroisbachot (Rákos), Kapuvárt, Hegykőt, Peresznyét stb. két toronynyal, a legnagyobbakat, mint Soproniumot (Sopron), Ruaztot, Kismártonyt (Kismarton), Posoniumot (Pozsony), három toronnyal jelölték, Érdemes lesz megemlítenünk, hogy Loos (Lós, Lózs, Lossa) községet, LOSSAI Péter 15. századi magyar matematikus és gyakorló mérnök, egy 1498-ból keltezett latin nyelvű Geometria practica (mérnöki kézikönyv) szerzőjének (124) szármázáshelyét két tornyú jellel rögzítették. Eszerint Loós (Lossa) község a jelentékenyebb települések közé tartozott, A Pertőnek eléggé magas vízállása lehetett, mert a tónak különösen az északi fele a térképen rendkívül széles. A mocsárral és mocsári erdők foltjaival borított Hanság szintén igen nagy kiterjedésű. Ez az első jó térkép, amelyen látható, hogy Osli község és erődítménye a Hanságba D-ről É-nak benyúló félszigetre települt. A mocsár DK-i sarkában Acsalag kiBsé kiemelkedő dombháton épült fel. Beled és Osli között a mai Kis-Rába széles mederben vezeti a Rába vizét a Hanságba. 1543-ban NÁDASDY Tamás felmérési rendelete (125) ezt az ágat nevezi a Rába főágának. Ettől Ny-ra a Rábca vize - Szemere és Szergény között - ugyancsak É-D-i vonalzásu mederrel kapcsolódik a Hansághoz. De Szemere és Beled között látható már az az átvágás is, amellyel a Rábca vizét átvezették a Rába mai főmedrébe. Ezzel ugyanis csökkenteni kivánták a Hanságba jutó viztömeg mennyiségét. A megye területén egyetlen nagy kiterjedésű erdőség látható. Ez Lózs és Röjtök vonalától - Csapodot körülfogva - Lövő, Nemesládony, Iván és Györe határáig terjed. Ezen kivül csak kisebb erdőfoltok tűnnek fel, különösen a tó Ny-i szegélyén. A térképen méretarány nincsen feltüntetve. Két relációból meghatározva az 1:288000-nek adódik, ami 1" = 4000 b.ölnek felel meg. A torzulás az É-D-i, illetve K-Ny-i irányban eléri a 12^-ot. A térkép a többi hasonlóval egyidőben készült. Ezt nem csak az bizonyltja, hogy rajzi modora az e csoportbeliekéhez hasonló, s hogy a helynevek megírása is azonos kézre vall, de a papiros vizjele is az előzőekével azonos: "...HELLKR", illetve "ALTENBERG" felírással. 36/b. Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárában őrzött másik MIKOVINY-féle Sopron-megyei térkép a TK 105 jelzetű mappa. Cime: "Mappa Geographica Inclyti Comitatus Soproniensis". Nincs rajta semmiféle olyan jelzés, amelyből kiderülne: kinek a számára készült, vagy honnét került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába.
