Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny térképei külföldi gyűjteményekben

91 kezevonására oly jellemző hosszú, ritkás pillacsikozással készült. A városok háztömbjei a domborzatra rá vannak rajzolva; ez azonban nem zavarja a mappa olvashatóságát. (Vesd össze a fentebb 16.sz. alatt Írottakkal is.) A térkép méretarányát az 500 selmeci bányaöl = 263 mm, illetve az 500 bécsi öl = 244 mm viszonylat határozza meg, ami 1" = 54 bécsi öl aránymértéknek, illetve 1:3888-as méretaránynak felel meg. Tehát mind a térképmüvek méretei, mind azonos méretarányuk azt bizonyítja, hogy a 28. és 29.sz. alatt leirt kartográfiai müvek - akárcsak a 17. és 18.sz. alatt leírtak is - szorosan összetartozók. 30. A SZÉLAKNA KÖRNYÉKI BÁNYAMÜVEK SZELVÉNYE Ez, a pozsonyi szlovák állami levéltárban (az emiitett 88.sz. csoportos jelzet alatt) őrzött szélaknai szelvény rokon a fentebb 25. alatt ismertetett térképpel, de nincs azzal teljesen szoros összefüggésben. Cime: "CREUTZ PROFIL der Windschachter und Sigesberger Gruben connexion, gegen einander tieffe, verfflechung der Gangé, Lage der tag gebeude, fali der Feldstangen Künste anzeigend. Nach wahren mass entworffen von [Sámuel] MIKOVINY" BORBÉLY e térképet a régi katalógus alapján ismerteti (5; 159 p.). Eszerint: "2/3-tio: Kreüz-Profil des Windschachtes und Sigesberg ... Ohne Jahrzal." A térkép papirosa jó minőségű, nem szakadt, de középtájt penészfoltok tarkítják. Mérete - PURGINA szerint (31; 31 p. és a 20. sz.térkép) - 52,2 x 30 cm. Méretarányát az 500 bányaöl = 188 mm, illetve az 500 bécsi öl = 146 mm viszonylat határozza meg, ami aránymértékben az 1"=75 bécsi ölnek, azaz 1:5400—nak felel meg. A metszet mértéktartó Ízléssel szinezett. 31. VÖRÖSKŐ ÉS SZOMOLYÁN HATÁRTÉRKÉPE A Pozsony-megyei Cseszte (Sasta) község közelében (Szenei járás) emelkedik egy magas, erdőboritotta hegy ormán Vöröskő vára. Első izben 1180 körül - állitólag - még III. Béla király neje, Mária királyné épittette. Ebből az épitési időszakból csupán két kis torony maradt meg. Mai formáját lényegében a 16. században kapta. Ez időben a vár a FUGGER családé volt. A 17-18. században, amikor is a PÁLFFY család birtokába került, ujabb részekkel egészítették ki és részben fel is ujitották. Utolsó tulajdonosa, PÁLFFY János gróf, a nemzetnek hagyományozta, de felhasználását az első világháború megakadályozta. Ez az igen jó karban levő vár ma a szlovák állam tulajdona (199 és 200). Vöröskő (Bibersburg, íerveni Kamen) és Szomolyán (Szomolány, Smolenice) szomszédos községek, ahol is az urasági erdőkben eltűnt határhalmok miatt birtokpör keletkezett a földbirtokos uraságok között. Evégből kellett MIKOVINYnek 1738-ban részletes birtokhatár térképet készítenie Vöröskő és Szomolyán között. A térkép cime: "Mappa metalls plagae quondam inter dominiis VÖRESKŐ et SZOMOLYÁN