Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Bevezetés

4 Ebben az időben további Mikoviny-térkép már alig-alig került elő. FODOR (13) alatt idézett müvében (92. p.) emlit ugyan még négy, 1952-ig ismeretlen kéziratos Mikoviny-mappát, s VALKÓ Arisztid is ismertetett két, 1950-ig fel nem fedezett hasonló kéziratos térképet a Hadtörténeti Levéltárból (16). Ezzel a Mikoviny-térképek kutatása magyar részről egyelőre meg is szakadt. FODOR a vizrajzi térképek katalógusába (I7jl8) 17, illetve 4 Mikoviny-térképet sorolt be, de kutatását és gyűjtését csupán az Országos Levéltár, az Országos Széchenyi könyvtár, valamint a Hadtörténeti Levéltár kéziratos térképgyűjteményeire terjesztette ki. Összesen 21 eredeti Mikovinytérképről ad számot. A magyar kutatók munkássága, különösen TÁRCZY-HORNOCH Antal és FALLER Jenő gazdag eredménnyel járó életrajzi kutatásai a szlovák szakembereket is munkára késztették. BAKER Vojtech egy rövid tanulmányban foglalkozik MIKOVINY selmeci életével (19); IVÁN Lajos ugyancsak a tudós bányász professzort méltatja (20). 1950-ben ültük MIKOVINY születésének 250-ik, halálának 200-ik fordulóját. Ez alkalommal TÁRCZY-HORNOCH Antal (21) tollából ujabb adatokat is tartalmazó méltatás jelent meg, majd SZALATNAY Rezső milliók előtt tette tudatossá az ünnepelt érdemeit (22), A jubileum megtermékenyitően hatott a szlovákiai kutatók munkájára is, A következő évtizedben MARTINKA József (23), DZURÁNYI Dezső (24) és FURGINA, Jan (25-31) tollából a résztanulmányok sora, és egy összefoglaló biográfia jelent meg (30). A teljesség igénye nélkül, csupán a további kutatás megkönnyítése céljából felsorolok még néhány, MIKOVINYvel foglalkozó munkát (32-53)• Az őt emlitő lexikonok és egyéb munkák PATAKY Dénes (12) alatt idézett könyvében (184-185 p.; találhatók. 1 A 260-ik évforduló észrevétlenül suhant el. De néhány év múlva, egy fontos népgazdasági feladat kapcsán, váratlanul ismét előtérbe került MIKOVINY Sámuel személye és vele együtt a megoldatlan kérdések egész sora. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladatul kapta ugyanis a Balaton vízállásának kutatását, legalább 2000 esztendőre visszamenő időkeretben. A feladat megoldásával e sorok irója foglalkozott. Az évekig tartó kutatás során előkerült egy olyan adat, amely szerint RÓMER Flóris 1861 táján a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában látott két olyan kéziratos térképet, amelyeken a Balaton nemcsak fel volt tüntetve, hanem a tó belsejében, az örvényesi partok közelében az a fontos latin nyelvű bejegyzés volt olvasható, hogy ott 1729-ben a tó vízszintjének apadása következtében egy halász falmaradványokat talált. A megkezdődött nyomozás első eredményeként BÉL Mátyásnak az Országos Széchenyi könyvtárban őrzött hagyatékában, a Veszprém, Somogy és Zala megye leirását tartalmazó kiadatlan kéziratban sikerült a Balatonnak két térképét találnom. E térképeket LUKÁCS Kristóf a Balaton halairól szóló BÉL-forditásában (34,35,36) közölte, de élesebb reprodukcióban megjelentek a Balaton évszázados partvonalváltozásairól szóló munkámban is (37). Eredetijeiknek tanulmányozása meggyőzött arról, hogy RÓMER nem ezeket a térképeket emiitette Balaton-környéki régészeti kutatásairól szóló beszámolóiban. A kutatást tehát tovább folytattuk.