Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny térképei külföldi gyűjteményekben

49 kiváló optikájú műszerekkel és felszereléssel dolgozott (94/a-c) . Ez utóbbiak részint az egri liceumban berendezett csillagászat-történeti muzeumban, részint a budapesti Uránia csillagda müszertörténeti gyűjteményében láthatók. A térkép vizrajza gazdag és meglepően jó. A Fertő-tó vízállása alacsony volt, ezért Pomogy felől nagy, széles félsziget nyomakodik be ÉK-DNy-i tengellyel a Fertő-tó és a Hanság közé. A Rába Nicknél két helyütt is: egyszer mindjárt a falu fölötti kanyarban, majd Beledtől Ny-ra, kitér a ma megszokott KKÉK-NYNYDNY-i irányából, és egyenest É-nak fordul. A két ág között helyezkedik el Kapuvár. A csenevész Ny-i ág közvetlenül a Hanságba torkollott, majd K-nek fordulva, Győrnél a Dunába öntötte vizét. Mai megnevezésünk szerint ugy is mondhatnánk, hogy a Répce folyó, Répcelaknál összefüggött a Rábával, s a Répce meg a Rába találkozása emiatt kevéssel Répcelaktól É-ra volt. A Rába beledi ága Osliig hatolt; ott a várat körülvevő védelmi árkot látta el vizzel, majd elveszett a környező mocsarakban. így érthető meg NÁDASDY Tamás országbírónak az az 1543. évi rendelkezése (105), amellyel felmérette a Rábát, (vagyis a mai Kis-Rábát), hogy hajózhatóvá tehesse a folyót. 0 ugyanis az osli-beledi ágon át, összekötve azt a Murával, illetve a Drávával, hátba szándékozott támadni hajóhadával a Kanizsa alatt gyülekező török hadakat. A térkép élénk színekkel, finoman szinezett; rajta Selmecbánya (Schemnitz) rajzolatilag kitüntetve. Ebből következik, hogy a térkép 1735 után, de 1740, azaz III. Károly halála előtt készült. MIKOVINY számára ugyanis Selmecbánya 1735-től kezdődően vált életfontosságú feladatiinak szinterévé (96). A megyehatárokat vörös, az országhatárokat zöld szin jelzi. A Fertő-tó élénk kékkel, a Hanság imitt-amott zöldes-kéken szinezett. Hegyrajza a legsikerültebbek közé tartozik. A meredek lejtők árnyékoltak, a lankásabb részek pedig finom csikozással ábrázoltak. A névrajz nagyon gazdag. A megnevezett falvak száma megközeliti a LIPSZKY-féle térkép falvainak számát. Erre egyébként a térkép alján, balról, a következő felirat figyelmeztet: "Comitatuum, ad Districtum Cis-Danubianum 9pectantium nomina majoribus, vicinorum autem minoribus scripta sunt Litteris." A térkép körös-körül fokbeosztással van ellátva. Kezdő meridiánja, mint a Mikoviny-térképeké általában: a pozsonyi. A térkép É-i szegélyén a fokok számozása hibás; a számozás 5 fokkal K felé el van tolva. A kezdő meridiánhoz éppen ezért D-en a helyes 0, É-on pedig a hibásan Ny-i 5-nek számozott fokszám tartozik. A III. KÁROLY SZEMÉLYES HASZNÁLATÁRA KÉSZÍTETT MEGYEI TÉRKÉPEK 1. POZSONY VÁRMEGYE A Bibliotheca Albertinában őrzött megyei térképek közül elsőnek a legtökélesebben kidolgozott Pozsony vármegyei térképet ismer-