Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel megyei térképei

36 hogy az Mo 1. számú térkép erre az egyetlen csillagászatilag is meghatározott alappontra épült fel, és a térképi alappontok D felé tolódtak el. BÉL müvének III. kötetében megjelent Bars, Hont, Nógrád és Zólyom megyei térképnek 1736 előtt készen kellett lennie, hogy a rézbemetszés és a nyomatok elkészítése idejében megtörténhessék. De 1745 körül, vagy még annak előtte már Máramaros térképének több vál­tozata, közöttük a Helytartótanács számára készitett nagyon szép kivitelű, szinezett térképe (MTA Mo.9.) is elkészült. Ha pedig ez időben már Máramaros is készen volt, akkor a többi, ma ismeretes térképlapok nagyobbrészt - legalább vázlataikban - feltehetően már szintén végleges tisztázásra és kidolgozásra kész állapotban lehet­tek. Ez azt jelenti, hogy MIKOVINYnek az 1727-1745 közötti években évenként legalább három-négy megyei térképet kellett metszésre kész állapotba hoznia. Ez olyan óriási teljesitmény, amelyet - különö­sen 1735 után - mérnöki segitség nélkül nem végezhetett el. Igaz ugyan, hogy a selmeci bányatisztképző iskola oktatási szabályzata előirta, hogy a bányamérés tanára nyaranként köteles a tanulóifjú­sággal terepgyakorlatokat tartani, de ezekkel a gyakorlatlan ifjak­kal 4-6 hét alatt csak használhatatlan munkát végeztethetett volna. MIKOVINY meg sem kísérelte ezt az értelmetlen fáradozást. Volt azon­ban néhány tanítványa, mint a jónevü FRITSCH Erik András4 és átme­netileg mások is, akiknek munkájában megbízhatott és térképrajzai­kat fel is tudta használni. ZELLER Sebestyén azonban - szorosabb értelemben - nem volt MIKOVINY-tanítvány, hanem csupán rajzoló és térképeinek metszője.5 A MIKOVINY-FÉLE MEGYEI TÉRKÉPEK SZÁMBAVÉTELE MIKOVINY megyei térképeiből végleges kidolgozásuk előtt több kézirati példány is készült. Ezek közül mindazokból a térképekből, amelyek BEL földrajzi monográfiájának köteteiben is megjelentek, egy-egy példányt a rézmetsző számára készitettek. Ezek közül a cso­dálatos finomságú és nagyon részletes térképek közül több is meg­található a bécsi National Bibliothek térképgyűjteményében. Hogy hány térkép maradt MIKOVINY hagyatékában, azt még a bécsi Udvari Kamara kiküldöttei sem tudták biztosan megállapítani. TÁRCZY­HORNOCH Antal kutatásai nyomán (10) tudjuk, hogy jó másfél évvel MIKOVINY halála után, amikor Mária Terézia értesült kedvelt geomet­rája elhalálozásáról, utasítást adott, vizsgálják ki, nem maradtak-e az özvegynél befejezetlen térképek és az erődítmények tervrajzai. A királynő parancsára gróf KŐNIGSEGG 1751. nov. 12-i leiratában fel­szólítja a szepesi főkamaragrófot, vizsgálja meg ezt a kérdést, s felhatalmazza őt, tegyen Ígéretet az özvegynek arra, hogy nyugdijat is kaphat, ha a nála levő térképeket átadja a Kamara megbízottjának. Franz Frh. STERNBACH főkamaragróf már nov. 18-án válaszol is a felszólításra. Közli a királyi bányászati igazgatóság udvari kollé­giumával, hogy MIKOVINY özvegye hajlandó átadni a térképeket és terveket, ha néhányat - akár eredetiben, akár másolatban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom