Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Schola Mikovinyana

279 6., 7», H«i 12., 20., 21. és 32. sz. térképek. Ez az eredmény arra int, hogy nagyon érdemes lenne ezeket az eltűnt térképeket, mind a magyarországi, de főként a pozsonyi és általában szlovákiai levéltá­rakban, könyvtárakban és muzeumokban tovább kutatni. Nem ok nélkül vásárolta meg KORABINSZKY ezt a sorozatot MIKOVINY özvegyétől. Iró­nos kidolgozása ellenére ez volt egyik legmegbízhatóbb sorozat,min­den további térkép megszerkesztésének az alapja. Az I. és II. táblázat adatait tanulmányozva világosan látható: kellett olyan sorozatoknak lenniük, amelyeknek mind, vagy majdnem mind az 52 lapját - a szükséges mértékben - kidolgozták. Ilyenek a II. táblázat 1-2., a 3-4. és a 6, oszlopában foglalt sorozatok. Ha ezek valóban elkészültek, maximálisan 156 térképnek felelnek meg. A III. Károly számára megrendelt sorozatból 27 térkép készült el. Ezek hiány nélkül ismeretesek. A 11. rézmetszetü és BÉL Mátyásnál megje­lent térkép kézirata közül csak ötöt ismerünk; hat hiányzik. A zöld vászonszegélyes helytartótanácsi sorozatból (7. oszlop) csak három megye térképével rendelkezünk. Valószinü, hogy több nem is készült el belőlük. Az eddig felsoroltak szerint - a ma ismeretes kb. 140 darabbal szemben - legalább 197-200 biztosan elkészült megyei térkép egykori létezésével számolhatunk. Ebben a számban benne vannak - természe­tesen - a Mester halála miatt befejezetlenül maradt térképek is. MIKOVINY azonban a megyei térképeken kivül legalább száz egyéb térképet készített. Ezeket is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy MIKOVINYnek az 1732 és 1750 közötti 18 évben évenként 16-20 térké­pet kellett elkészítenie. Ez a munka azonban nem csak az asztal melletti kartográfiai tevékenységet, hanem igen jelentős helyszíni geodéziai és topográfiai felvételi munkát és helyszini adatgyűj­tést is jelentett. Mindezek mellett ne feledkezzünk el arról, hogy MIKOVINY életé­nek utolsó másfél évtizedében idejének nagy részét a selmeci bányá­szati akadémia megalapítása, a felső szintű oktatás megszervezése és a környékbeli bányák berendezéseinek korszerűsítése foglalta le (8. és 9.).Ennyi elfoglaltság mellett teljesen képtelen volt mindent maga csinálni. Rövidesen segítség után kellett néanie. Csak a tér­képeken található feliratokból következtethetünk arra, hogy FRITSCH András Erik nevű tanitványát már eléggé korán maga mellé vette; a térképek megszerkesztését és kirajzolását reá bizta, de az ellen­őrzést mindig saját maga végezte. Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárá­ban őrzött ősfogalmazványok piros ceruzás javításai mind MIKOVINY kezétől származnak. És már ezeken a kezdeti időkben megtervezett térképeken feltűnik egy harmadik egyén irása és rajzmodora is. Nem­csak gráfológiailag ellenőrizhető ez, hanem a helynevek ortográfiá­jában is. Megállapítható, hogy már 1734-1736 körül legalább 2-3 személy dolgozott MIKOVINY mellett a térképeken. Közülük egyedül FRITSCH volt az állandó mérnöki segitség, a többiek feltehetően a selmeci bányászati akadémia hallgatói lehettek. Amikor tehát Mikoviny-térképekről beszélünk, MIKOVINYt, a mes­tert, mint szellemi vezetőt és irányitót, mint legfőbb tervezőt és az alapvető és kényes geodéziai (főként asztrogeodéziai) mérési mü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom