Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Levelek és dokumentumok Mikoviny Sámuel családjáról és megyei térképeinek keletkezéséről

275 olvasható "Mappa ... concinnata" kifejezés is, ami "művészien összeillesztett ... térkép" jelentésnek felel meg. Ezt egyébként MIKOVINY maga is közli a [2.r] oldal legalján lévő bekezdésben. A továbbiakban arra mutat rá, hogy a már elkészült megyei térképeket, mielőtt besoroltatnának az Udvari Kamarának átadandó teljes gyűjteménybe, még egyszer felül kell vizsgálni. Majd a térképek tartalmának különböző célzatú felhasználási lehetőségéről ad tájékoztatást. 1. Érdekes, hogy itt legelsőként Pannónia (azaz: a Magyar Királyság) és Dácia (Erdély) régi lakosainak hagyatékairól szól: a római városok és műszaki létesítmények, a szarmaták, gótok és hunok fellelhető régiségeiről. Ezeket fel akarja kutatni és térképezni. Mindezideig ugy tudtuk, hogy a régószkedést MIKOVINY egyéni kedvtelésből űzte. Ez az irat arról tanúskodik, hogy ezt a feladatot is szervesen beépítette országos mappációs tevékenységébe. 2. A jelen állapot térképi rögzítéséről szóló bekezdésben a tájban található vizrajzi, erdő- és mezőgazdasági elemek, nem különben a bányászati és kohászati objektumok és az úthálózat (és tartozékainak) pontos feltüntetését igéri. 3. Nagyon érdekes a jövő lehetőségeit elemző fejezet. Ebben mutatkozik meg MIKOVINY igazi nagysága, lehetőleg minden apró részletre kiterjedő térképező tevékenységének igazi célja, mappáinak rendeltetése. E fejezetben azt irja le, hogy minden térképének megbízható felvilágosítást kell adnia az ábrázolt vármegye egészének általános állapotáról a közmunkálatokat irányító szervek és intézmények számára; de ugyanakkor a magán-birtokosoknak is tájékoztatást kell nyújtania a gazdasági fejlődés lehetőségéről. Emliti, hogy szükség van a folyók és belvizek szabályozására, utak építésére, a talajok Javítására, malmok és gyárak épitésére és általában a munkák gépesítésére. Mivel abban az időben vasutak még nem voltak, a vizi utak (hajózó csatornák) építését szorgalmazza. Végül megemlíti: bármilyen költséges lesz is a megyei térképek elkészitése, megéri a szükséges anyagi ráfordítást és fáradságot, mert mind a mezőgazdaságnak, mind a kamarának és a felső hadvezetésnek egyelőre be sem látható haszna lesz belőle. Kétségtelenül igaza lett. Biztos tudomásunk van arról, hogy megyei térképei 5-6 sorozatban ís elkészültek a különböző kormányzati szervek és a megyei hivatalok számára.Használhatóságuknak ez a legfényesebb bizonyítéka.