Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Levelek és dokumentumok Mikoviny Sámuel családjáról és megyei térképeinek keletkezéséről

254 NAGY LAPAS (Nagy Lapás) (Nyitra vm.) 1545, 1546, 1559, 1570, 1583, 1585, 1587 NAGY EMUKE (Nagy Emőke) (Nyitra vm.) 1545, 1546,1559,1570,1583,1587 2. MIKOVINY MÁTYÁS LEVELEI SÓGORNŐJÉHEZ, BRIBERI MELITH PÉTERNÉ SZOKOLYI ERZSÉBETHEZ A legutóbbi időben a ZICHY családnak az Országos Levéltárban őrzött levéltárából MIKOVINY Mátyásnak két terjedelmes levele került elő. Mindkettőt sógornőjéhez: BRIBERY MELITH [var.Milith] Péterné SZOKOLY Eörzsébet asszonyhoz, "kedves Ángyához" irta 1627 május, illetve junius havában. MELITH uram magyar nemes volt. Előnevót Bribir pusztáról és váráról vette, melyet LIPSZKY Repertóriuma (80.p.) "Pagus et Arx"-ként ismer. A levéltári kutatók - főként LUKCSICS Pál közlései [211] nyomán nagyon jól tudják, hogy a ZICHY család nemzetségi levéltára milyen kivételes gazdagságban őrizte meg - többek közt - a 17. század okleveles és magánlevelezési emlékeit. Ezek mind tartalmuknál, mind nyelv- és történettudományi értéküknél fogva rendkivül becsesek számunkra. ECKHARDT Sándor [233] kiemeli, hogy "főleg a briberi MELITH, a kisvárdai VÁRDAY, a bedegi NYÁRY, a csapi CHAPY, a serjéni KISSERJÉNI és más, velük összeházasodott családok magánlevelei sorakoznak itt hatalmas kötegekben." így maradt meg a MELITH család levelezési anyagában a velük családi kapcsolatban lévő MIKOVINY Mátyás két levele is. Mindkét levél családi jellegű. Egy meg nem nevezett személy SZOKOLY Erzsébetre olyan kedvezőtlen, sőt sértő kijelentéseket közölt nevezettel, amelyeket állitólag MIKOVINY Mátyásné mondott volna sógornőjére. Mindkét levél célja a kimagyarázkódás és kiengesztelés. Talán ezzel magyarázható a leveleknek túlzottan udvarias, sőt megalázkodó stilusa. Tekintettel arra, hogy legutóbb MIKOVINY Mátyásnak és Sámuelnek 19 oldalt kitévő levelezése került elő az 1627 és 1747 közötti időkből, az eddig ismert Írásbeli hagyatékukat is figyelembe véve megállapítható, hogy a Mikoviny-család minden egyes tagja magánlevelezését magyar nyelven, a hivatalosakat pedig - a fennálló rendelkezéseknek megfelelően - németül vagy latinul irta. Tőlük MIKOVINY Sámuel atyjának, az abelovai evangélikus lelkésznek a születések és elhalálozások feljegyzésére vonatkozó szlovák nyelvű sorait kivéve, egyetlen szlovák nyelvű írásbeli hagyaték 3em került elő. Ez a körülmény amellett szól, hogy a család tagjainak anyanyelve magyar volt. MIKOVINY Mátyásnak sógornőjéhez intézett levelei a 17. század eleji magyar helyesírásnak kitűnő példái. Mivel pedig fonetikusan Írottak, a korabeli kiejtésről is hűen tájékoztatnak. A leveleket, tekintettel e kiadvány tudományos jellegére, igyekeztem a levéliró