Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

A Mikoviny-térképek vizjelei

227 jelet, amelyet MIKOVINYnek a Ratibor és Loslau környékét bemutató térképén találtam, nem sikerült azonosítanom. Sőt, a vizjegyek egyik legkitűnőbb hazai szakértője, FAZAKAS József dr. sem találkozott ez ideig vele. Valószinüsithetően valamelyik bajor- vagy szászországi papirmalom termékét jegyzi. Annál biztosabban azonosítható a Vj 17. sz. ábrán látható vizjel. Mivel ez lényegileg a Pálffy grófok családi cimere, BOGDÁH István szerint csakis a bazini (1620-1851) vagy a pilai (1675-1872) papirmalomról lehet szó. Az Országos Széchényi Könyvtár Toioreszkugyüjteménye számos, a Pálffyak bazini malmára utaló vízjelet tartalmazó könyvet őriz. Közülük a Vj 17/a és Vj 17/b ábrán kettőt mutatunk be. A Pálffyak tulajdonában volt ompitáli papirmalmot csak 1837-ben alapították (174). Végül a Vj 18.sz. ábrán látható pecsétnyomókról kell szólnunk, A III. Károly császár számára készitett megyei térkép-sorozat Nyitna megyei lapjának hátoldalán, piros spanyolviasz pecsét van. Ennek feliratát (jf 27, illetve ugyanennek tükörképét) ezideig nemcsak értelmezni, de még csak megközelíteni sem tudtuk. EINEDERt tanulmányozva, annak 1100 és 1101 sz. modelljére figyeltem fel. E két vízjel a Breisgau-i Freiburgban működő papirmalmok termékeinek védjegye volt. Valami homályos kapcsolat a két jeltipus között feltételezhető, de a probléma végleges megoldásától - azt hiszem - még igen messze vagyunk. * Vizjelvizsgálataink a következő eredmények közlésére adnak lehetőséget: MIKOVINY a térképek megszerkesztéséhez és megrajzolásához szükséges rajzpapirost általában saját költségén vásárolta. A megfelelő rajzpapiros viszonylag drága volt. Ennek tudható be, hogy a térképek első megfogalmazásához és megrajzolásához általában a leggyengébb minőségű, sőt nem egy esetben olyan papirost.használt, amelynek egyik oldalán már egy másik térképészeti feladat megoldásának első kísérletét hajtotta végre. Ezek többnyire birtokmegosztási vagy - felmérési térképfogalmazványok voltak. Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában őrzött térképek, valamint a más őrzőhelyen lévő, de ebbe a sorozatba tartozó lapok, (mint például az OSZK TK 2205 jelii, Bereg megyét ábrázoló térképe) néhány kivételtől eltekintve fogalmazványok. Ezért ezeknek a térképeknek papirosa durvább és olcsóbb minőségű, több esetben már egyszer használt papiros. Találkoztunk olyan térképpel is, amelyet két különböző minőségű, összeragasztott, részben már felhasznált lapon szerkesztettek meg. A hivatalos megrendelésre készült, sárga szinü keretbe foglalt térképek jobb minőségű papirosra készültek. Mivel e sorozat lapjainak többsége az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van, az OSZK térképtárában őrzött Mikoviny-térképek papirosának anyaga általában jó minőségű. Feltűnően kiváló minőségű papiroson készültek a színezett, il-