Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

203 így válik érthetővé, miért utasitotta mérnökeit II. Szulejmán szultán 1532. évi hires hadjárata alkalmával arra, hogy az Almás-pa­tak vizét felduzzasztva teremtsenek összeköttetést a Dráva és a Ba­laton között (169; 170). Ugyanezt a tervet rögzítette MIKOVINY is a szóban forgó Mo 14. Bzámu térképen, Ezek szerint a Tisza-Duna-Sió-Balaton-Dráva hajózható csator­na terve MIKOVINYtől származik. Ez a Balaton magas vízállása mellett meg is valósitható elképzelés, KRIEGERen át jutott el BESZÉDESIG, aki azt nyomtatásban közre is adta (168). így terjedt el a köztudat­ban az a hiedelem, hogy a nagyszabású tervnek kezdeményezője BESZÉ­DES József volt. A valóság ezzel szemben az, hogy ő e terv harmadik, az előzőktől csak elenyésző mértékben különböző változatát mondhat­ta magáénak. Mo 15. VESZPRÉM VÁRMEGYE TÉRKÉPE Ez a 66,5 x 50 cm nagyságú, jó állapotban reánk maradt, "Mappa Comitatus Vesprimiensis" cimü, Veszprém megyét ábrázoló térkép va­lamelyik MIKOVINY-tanitvány alkotása. Valószínűleg FRITSCH András Eriké. Tapasztalatom szerint neki elég gyenge oldala volt a magyar ortográfia, s ezen a térképen számos elirt magyar helységnév talál­ható. (Csak példaként említem, hogy Szigliget és Csobánc nevét Czig­liged-nek, illetve Czobancz-nak Írja.) A térkép MIKOVINY életében készült. Nagy valószínűséggel az 1732-1736 közötti években. A hibákat ugyanis maga a Mester javítgat­ta. Sok az x alakú áthúzás, és.sok helynév javított alakja is MIKOVINY keze vonását őrzi. Egyes községek teljes alaprajza törölve és átrajzolva a megfelelő helyre. Székesfehérvár "Alba Regalis n neve feltehetően azért került latinul a térképre, mivel ebben a korban a hivatalos iratokban is ezen a néven emiitették. A térkép aránymértéke 20.000 b.öl « 117 mm, ami 1:324 000-nek (azaz 1" = 4500 b.ölnek) felel meg. Szinezetlen. Tintája ma is élénk sötétbarna. Tájolása északi. A térképet hossztengelyével É-D irányú téglalap alakú, irónos segéd hálózat borit ja. A kicsinyítés céljait szolgáló háló oldalhosszai: 39 mm, illetve 58 mm. A munka gyorsitáaa és a hibák kiküszöbölése végett egyes vonalakat számozással láttak el; ezek a számok azonban nem a földrajzi fokhálózat számai. A 0-val jelzett vonal valószínűleg a nagyszombati egyetemen akkoriban mű­ködő obszervatórium délkörének felel meg. Maga Nagyszombat városa a térképen nem látható. Ha ez a feltevés helyes, akkor azt bizonyltja, hogy a térkép az 1735 előtti evekben készült. A mai formájában ismeretes térkép eredeti fogalmazványának északi (Veszprém megyei) részét MIKOVINY, déli (Somogy megyei, ke­vésbé kidolgozott) részét pedig KOVÁCS János készítette. Erre vall a lap északi széle közelében látható "Post Mikoviny", valamint a déli jobb sarokban feltűnő "Fost Kovács", illetőleg a fölötte lévő (másodszor is kiirt) "Post Mikoviny" felirás. A térképlapnak jobb alsó sarka a KOVÁCS Jánosra vonatkozó utalással leszakadt; jelenleg ideiglenesen oda van ragasztva. A domborzat rajma pillacaikozással készült s a terület morfoló­giájához képesi eléggé kifejezőnek mondható. Vízrajza gazdag. A fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom