Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
189 A Balat on deli partja menten huzodo országút részben víz alatt áll. Balatonkereszturról Lellére (Lelye) csak a Nagyberek mocsarain keresztül gázolva lehet rövid uton eljutni. Ezt a gázlót a térképen szaggatott vonalzás jelöli. Penékpusztát a somogyi parttal három révjárat köti össze.Egyik az Iszap sziget ÉK-i, másik a DNy-i végét érinti, a harmadik az utóbbitól kb. 1,8-1,9 km-rel Ny-ra van. A középső révjárat a Fenékpusztai úthoz csatlakozó révet a bottyáni végponttal köti össze. A Fenék-pusztai római castrum ("Rudera Fenek vár") még ép. A négyszögletes alaprajzot adó falak sértetlenek. Az ut a Balaton felől kerüli meg a castiumot, s nem vág át azon, mint napjainkban. (Ismeretes,hogy a castrum ÉK-i sarkát és falait a Balaton napjainkig jókora darabon már elhabolta.) Ez a térkép, miként az rajzi modora és stílusjegyei, valamint betüirása alapján kétségtelenül felismerhető, kétségtelenül MIKOVINY saját kezű müve. Helynévirása a korabeli neveket jó magyarsággal őrizte meg. Példaképpen idézek néhány helynevet:Rudera Szimigii (Somogyvár romjai); - Szorszó (Szárszó), Uszöd (Őszöd és nem Őszöd!), Verde (Kereki), Szalad (Szólád), TelekLi] stb. Az utóbbi kettő határa egy kisebb, ma jelentéktelen vizfolyás, amely azonban a 18. század derekán még több száz méter széles mocsár volt. MIKOVINY pompás alaprajzot ad Szigetvárról. A három különálló szigeten épült vár három önálló egységét a szélső Ny-i főerősséggel két cölöphid köti össze. A három várat közösen övező széles mocsáron egy lapos, száraz háttal megszakított rőzsehid vezet át Kalmantse (Kálmáncsa) irányában.(Lásd még a 281-282 oldalt.) A vár alaprajzával is kiemelkedően jelölt Siklós, valamint Harsány, Tapolca és Nagyfalva a környezetükben lévőknél sokkal nagyobb falvak. Mo 13. SOMOGY VÁRMEGYE TÉRKÉPE (III) Harmadik Somogy megyei térképünk cime: "[Mappa] Com.[itatus] Somogyiensis", Egyike azoknak a kéziratos térképeknek, amelyekről RÓMER Flóris 1861 táján azt közölte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában járt a kezében két kéziratos térkép, melyeken a Balaton belsejében, Udvaritól és Szepezdtől DK-re, a partoktól nem messzire, ez a felirat volt olvasható: A[nn]o 1727 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Rudera Muri p[er] piscatorem inventa azaz: 1727-ben (az x-ekkel megjelölt helyen) egy halász (a vizből kiemelkedő) falmaradványokra talált. Az Mo 14. jelű, MIKOVINY-féle kéziratos térképen teljesen hasonló felirat látható. Ugyanezt a megjegyzést találjuk a bécsi National Bibliothek Fam. Fideicommissiones 272374, ill. ujabb jelzete szerint a C 70-75 sz., 1755 körül készült vezérkari térképen is.
