Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel származása és ifjúkora

14 nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy 1730-ban feljegyezzék Ábelfalván korábbi lelkészük halálát, illetve temetése napját, különösen ha ő Ábelfalván kivánt nyugodni, amire talán egyes családtagok (gyermeke? felesége?) korai halála adhatott okot'. MIKOVINY KEZDŐ MÉRNÖKI ÉVEI MIKOVINY Sámuelt általában kamarai mérnökként, bányamérnökként, a selmeci bányászati akadémia alapitójaként és tanárakónt, valamint igen sikeres folyótérképező, vizszabályozó, valamint viztározókat épitő mérnökként tartják számon; tudnak amellett arról is, hogy magas katonai rangja volt. Kezdetben a császári hadsereg őrnagya, majd alezredeseként (Obrist-Wachtmeister) ismert (9). Az azonban már kevésbé tudott, hogy MIKOVINY, miután 1723 október 4-én kézhez kapta oklevelét, több, mint öt éven át szabad emberként, kötetlenül működött, s csak 1729-ben lépett a bécsi Udvari Kamara szolgálatába. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, mivel foglalkozott 1723 októbere és 1729 tavasza között

8 Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a 18. században a jénai egyike volt a világ legkiválóbb egyetemeinek. (A század végén itt tanitott FICHTE, SCHELLING, HEGEL ós SCHILLER is.) Az itt végzett hallgatók szakmailag jól felkészített és széles látókörű ifjakként hagyták el az Alma Mater falait. HAAN szerint MIKOVINY azonnal meghivást kapott a szász-jenai hercegség udvari mérnöki hivatalába (64). Ez az állitás ma még egyáltalában nem bizonyított tény.RŐHNERT professzor - TÁRCZY-HORNOCH A. felkérésére - átvizsgálta négy nagy német levéltár: a "Thüringische Staatsarchiv" weimari, gothai és meiningeni, valamint a "Bayerische Staatsarchivialien - Abteilung" coburgi központjainak szóba jöhető anyagát, és semmiféle nyomát sem találta annak, hogy MIKOVINY a szász-jénai hercegségnél udvari térképész lett volna (9). Mivel azonban HAAN, aki hosszú éveket töltött Jenában a magyar vonatkozású adalékok kutatásával, ezt határozottan állitja (64), lehetségesnek tartjuk, hogy a hercegség udvari mérnöki hivatala a jóhirü fiatal magyar mérnököt 1723/24 telén matematikusként - irodai munkával - foglalkoztatta. E feltevést valószínűsíti az a körülmény, hogy MIKOVINY 1724 tavaszán - korának Bzokása szerint - tapasztalatszerző európai körútra indul, s beutazza földrészünknek majdnem mindegyik nyugati ós déli országát (4). Tudással megrakódva kb. 1725-ben tért haza. S mit talált idehaza? A Rákóczi Ferenc szabadságharcában elbukott, megnyomorított országot. Az ujabb felkeléstől rettegő Habsburgok hazánk legnagyobb ellenségeit a számüzöttektől elkobzott hatalmas uradalmakkal jutalmazták,, A jobbágyok költözését pedig oly annyira megszigorították, hogy a földesurak még saját jobbágyaikat sem költöztethették át más megyebeli birtokaikra (65). A jogfosztó, eltipró törekvések valóraváltása közé tartozott - többek között - a magyar kancellária, az udvari kamara ós a hely-