Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
180 pirtörténeti szakkönw sem ismeri.Két elhullajtott fél szarvasagancs között egy szarvas emelkedik ki. Csak a fél teste látszik; a többit egy kerék takarja el. A PÁLFFY család közismert cimere. Ami szokatlan benne, az a keresztbe rakott öt águ, fél szarvasagancsokból alkotott keret.A vízjelhez tartozik még az M..K monogram is. BOGDÁN I. szerint az üzemvezetők szokták nevüket igy megörökíteni. Mivel ezek szinte kizárólag németek voltak, gondolhatunk arra, hogy az M a személy-, a K pedig a családnév kezdőbetűjét jelenti. A személy kiléte egyelőre ismeretlen. E vízjelből megállapítható, hogy a papiros a 18. század derekán készült. Ez időben - BOGDÁN István (174) gondos tanulmányai szerint - a PÁLFFYaknak csak két papirmaima volt; egyik Bazinban (1620-1851), a másik pedig Pilában (LIPSZKYnél: Fürész- [telep] 1675-1872). Mindkettő Pozsony megyei község, tehát a papiros bármelyik üzemből származhatott. A kort a papiros bordáinak köze és a redők távolsága sejteti. A függőleges bordák távolsága átlagosan 25 mm, a vizszintes redőké pedig 1,2 mm. Az Országos Széchényi Könyvtár Todoreszku-Könyvtárának vizjelgyüjteményét átvizsgálva IVÁNYI B. és GÁRDONYI A. megállapította (147), hogy a Vj 17. tipusu,pajzs alakú,zárt keretbe foglalt PALFFYcimeres vizjelek (Vj. 17a-b.ábra) a bazini papirmalom gyártotta papirosokat jelölik. Az Mo 8. jelű akadémiai térkép vizjelén a szarvast nem pajzson, hane ti elhullajtott agancsok között ábrázolják; következésképpen ezt a papirosanyagot a pilai malom termékének tartjuk. Már az I656. évi gyártmányokon előfordul az M..K monogram. Mivel csakis német vagy latin nyelvű abbreviatioról lehet szó, valószinü, hogy a M jelentése az itt emiitett mindkét esetben:Meister, (Majster) illetve Magister. Ebben a korban a kereskedők igen különböző malmokból szerezték be a papírárujukat. Csak a finomabb iró- és rajzpapirosokat hozatták Ausztriából, vagy valamelyik távolibb országbői; durvább akadt itthon is. Láttuk a korábbiakban, hogy a bécsi National Bibliothek Kartensammlung-jában lévő Mikoviny-térképekhez a C.I. HONIG papirgyár finom papirosát (Vj. 7. és 8. ábra) használták; emezekhez pedig a PÁLFFY-féle papirmalom durvább rajzpapiros fajtáit. Egyáltalában nincs okunk feltételezni, hogy a kereskedők szűkölködtek volna a papiros-áruban. MIKOVINY tanitványai a Tud. Akadémia tulajdonában lévő térképek megszerkesztéséhez - eléggé gyakran - mégis egyszer már használt rajzpapiroshoz nyúltak. Miért? Vajon ennyire alaptermészete lett volna MIKOVINYnek a takarékoskodás? Nem hiszem.Valószinübb, hogy anyagi körülményei - családi gondjaihoz mérten - eléggé szűkösek lehettek, s neki a megyei térképek készítésébe besegitő tanítványainak munkáját saját zsebéből kellett időnként honorálnia. Összehasonlítva a tárgyalt Mo 8. sz. térképet a GÖRÖG-féle "Magyar Átlás" Komárom megyei lapjával, feltűnő, hogy a Vág folyónak Bánkeszi, Érsek Újvár ás Komárom közötti szakasza GÖRÖGnél szinte egyenes vonalzásu, MIKOVINY térképe pedig ugyanezen a szakaszon különösen jól fejlett kanyarulatokat jelez. Az Országos Levéltárban található 18. századi kéziratos térkápek alapján a Vág folyó 17501800 közötti szabályozása nyomon követhető. 0/ A szabályozás idő-