Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
126 A térkép nagyon gazdag vízrajza igen gondos kidolgozású. HUSZÁR Mátyás Körös-Berettyó-Hortobágy-környéki, 1824-1828 közötti folyó- és belvizszabályozó tevékenységének megértéséhez ez a térkép nélkülözhetetlen. E térképet, miként azt annak "No 7. S.P." régi jelzete bizonyltja, MIKOVINY saját tervgyüjteményébe sorozta. A vizrajz legértékesebb elemei a mocsarak. Egyetlen térkép sem ad ennyire világos képet az 50, sőt 100 km-nél is hosszabban elnyúló mocsarak kusza rendszeréről. A vízviszonyok miatt (alig félszázaddal a törökök kivonulása után) a települések száma kevés. A Fábiánka, Madaras, Kunhegyes, Kolbász, Karcagujszállás és Kaba közötti sikság lakatlan pusztaság. K&kat a mocsárvilágba menekült a török elől; ott is maradt. Kaba (a térképen tévesen; Kaka) a Nagykunság területén van, de Biharhoz ("ad Bihar") tartozik. A Rózhegysóg nyúlványain egyetlen település sem található, s ez nem a szerkesztő hanyagságai a GÖRÖG-KEREKES-féle "Magyar Átlás" (1805-1810 körül) ezt a vidéket szintén lakatlannak ábrázolja. Vízrajzi és településtörténeti szempontból figyelmünkre egyaránt méltó a "Veres Nád" mocsár. MIKOVINY ennek a Ködszállástól Kunhegyesig tartó 15-30 km széles mocsárrengetegnek csak a nyilt vizű északi részét tünteti fel ezen a térképen. Ez a vidék a Nagykunság része. A nyilt vizű tavat ősi kun települések veszik körül. Ezek: Ködszállás, Orgondi, Kápolnás, Madaras és Fábiánka. LIPSZKY, sőt GÖRÖG is valamennyit ismeri. A kun szállásterületet ősi magyar törzsek telephelyei: Onga, Bocs, Lád, Ónod, Nyék, Csécs, Kürt, Tarján, Csáth stb. veszik körül, A jó magyar névrajzot igen kevés hiba terheli, ami a mérési (mérnöki) jegyzőkönyv gondos vezetésének köszönhető,18 Ez a "Veres Nád" nevezetű mocsár 1828 táján rendkívül fontossá vált. Ekkortájt kellett befejezni a Tisza vízrendszerének szabályozását előkészítő szintezést. Ezért HUSZÁR Mátyás Szeged-, HOLECZ András Polgár-, BOGOVITS Károly pedig Nagyszőllős felől közeledett a "Kis-Hortobágy"-i csárda felá.0tt kellett találkozniuk. BOGÖVITSnak szintezési vonalával át kellett hatolnia a "Veres Nád" mocsáron. Jó felkészültségére enged következtetni, hogy a csatlakozáskor a sok nehézség ellenére elfogadhatóan jó eredményt kaptak (123). A gubacs-tintával készült vizrajzből néhány vízfolyás "irónban" maradt. Igy például az,amely a Füred melletti mocsarakból Pusztakócs táján kiszakadva, Igar és Örs mellett elhaladva, a Veres Nádat táplálja. Ez a kb. 35 km hosszú vízfolyás ma már csak a légifényképeken ismerhető fel. Különös érdekessége e térképnek a Fekete-Körös partján, Gyulától keletre, mintegy 20-22 km távolságban található "Tamás hidgya": azaz Tamáshida község régies megnevezése. Bővebben az Akadémiai Könyvtár kézirattára Mo 5. jelzetű térképének ismertetésénél szólok majd róla. Ant községet a térkép teljesen téves pozicióval tünrteti fel. A térképen ábrázolt terület majdnem teljes egészében sikság. Azonban Sólyomkő, Kisjenő és Világos között már megjelennek a Rézhegység előhegyei. Ezeket MIKOVINY apró halmocskákkal, irónnal tüntette fel. Tussal való átrajzolásuk elmaradt. Ezen kivül csupán néhány község (például: Békés) neve maradt irónban. Elmondható, hogy ez a térkép - a tusrajzok között - egyike a legszebbeknek.
