Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel származása és ifjúkora

8 vasható: "Sámuel Mikovini ab anno 1693• Vir multis Speciminibus insoliti roboris clarus, hinc Rosembergam evocatus [est]." 37 évvel később az ábelfalvai község lelkésze - 72 éves korában - elhalálozott. Az ekkor már rendszeresen vezetett halotti anyakönyvben erről a következő bejegyzést találjuk: "Die 16. Julii sepultus est Perillustris RevEerendissimus] Dominus Sámuel Mikowini, Michaelis et Annae Nicolaides filius, annorum 72." (Azaz: 1730. julius 16-án temették el.) Az iratokból ugy tűnik, hogy MIKOVINY (II.) Sámuel lelkész 1713-ban, kb. 33 évi egyházi szolgálat után, 55 éves korában vagy nyugalomba vonult, vagy más községbe távozott. Hogy segédlelkészt kapott volna, nem nagyon valószinü. Az emiitett "Acta Ecclesiae Abelovensis..." 10. tételében ugyanis ezt találjuk: "Joannes Agner ex Banka Anno 1713 ad Ecclesiam hanc vocatus... [est]." Azaz Agner ÍAigner?) János bánki (Nógrád-m.) lelkész 1713-ban meghívással Abelfalvára települt át. A Mikovinyek családfáját szemlélve ugy tűnik, hogy a feleségek minden második nemzedéknél magyar származásúak voltak. A név azonban nem jelenti azt, hogy a német családnevű asszonyok német anyanyelvűek lettek volna. BAKER Vojtech ama próbálkozásának alaptalanságát, hogy bebizonyítsa, miszerint a Mikoviny-család eredetileg német anyanyelvű volt, TÁRCZY-HORNOCH professzor meggyőző érvekkel utasította vissza (10). Kimutatta ugyanis, hogy mind MIKOVINY, mind felesége, Anna GILLIGIN német nyelvű Írásaiban olyan nyelvtani és nyelvhelyességi hibák fedezhetők fel, amilyeneket nem követ el az, aki születésétől ismeri és beszéli a német nyelvet. Ugyancsak szlovák részről elhangzottak olyan vélemények is,hogy az ábelfalvai tiszteletes ur családjának az anyanyelve szlovák volt. Bizonyítékként arra hivatkoznak, hogy a "história Domus"-ba tett bejegyzések szlovák nyelvűek. Ez nem mond sokat. A rendelkezésünkre álló egykorú források Abelfalvát egyöntetűen szlovák lakosságúnak mondják. így ir róla a "CONSCRIPTIO REGNI HUNGÁRIÁÉ secundum loca, religionem et linguam, jussu Augustae Reginae 1772 facta... stb."cimü, 18. századi kézirat (55); KORABINSZKY J.M.-nak 1786-ban megjelent Geographisch-historisches... Lexikonja: "ein slovakisches Dorf"-nak mondja (56). MOCSÁRY A. már emiitett "Nemes Nógrád vármegyének... esmertetése" c. munkájában Abellehotát (Abelova régi neve) egyszerű szóval "tót falu"-nak irja (45). HORNYÁNSZKY Viktor 1851. évi "Magyarország Geographiai Szótárá"-ban, valamint az 1858. évi "Geographisch.es Lexikon des Königreichs Ungarn" c. műben (57) "Lehota, Abellehota, Abelová, ein slawisches Dorf" megjelöléssel található. LIPSZKY Repertóriuma is a falunak magyar és szlovák nevét ismeri. Kétségtelen tehát, hogy Abelová századok óta szlovák falu volt. A falu papjának ismernie kellett a nyelvet, mert különben nem hivták volna meg lelkészüknek. De ismerte már azért is, mert előzőleg a szlovákság fő szellemi központjában: Rózsahegyen, azt megelőzően pedig szintén egy szlovák községben: Turicskán látta el az egyházi szolgálatot. Az is bizonyos, hogy a MIKOVINY-gyerekek mellett szlovák pesztonkák voltak; a kis Sámuel tehát egészen serdülő korában megtanulta és beszélte a szlovák nyelvet, de ebből még nem következik az, hogy a család szlovák volt.