Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

123 századi, ismeretlen, szerzőjüként nyilvántartott magyarországi megyei térképét. Ezeket átvizsgálva még jőnéhány térkép szerzőjét sikerült azonosítanom. Az alábbiakban ezeket a legutóbb felismert és bizonyíthatóan MIKOVINYtől vagy az ő térképszerkesztői iskolájából kikerült, illetve MIKOVINY valamelyik mappájáról másolt térképek leírását adom - az előzőkhöz hasonlóan - betűrendben, 30. BARANYA VÁRMEGYE A ma ismeretes MIKOVINY-féle megyei térképek közül Baranya megyének egész területét csakis ez az egyetlen lap tartalmazza. Cime: "[Mappa] Co[mi]t[a]tus Baranya" (Az Akadémia kézirattárának Mo 11, és 12. jelű térképein a megyének csak a Ny-i s DNy-i része található, de ezeknek a kidolgozása is hiányos.) Az OSzK Térképtárának birtokában lévő, TK 2269.jelű, 50 x 39,5 cm nagyságú, s kb. l:324000-es méretarányú Baranya megyei térkép minden kétséget kizáróan MIKOVINY Sámuel személyes alkotása, vagy egy nagyobb méretű fogalmazványáról készült igen gondos kicsinyítés. Kora szerint eléggé a munkálatok kezdetén, a Pozsony megyei térkép hasonló kivitelű lapjával kb. egyidőben készülhetett, mert ugyanazon kéz munkája. Erre vall az is, hogy a térkép papirosának vizjele: "C et I HELLER" felirat a diszes cimerpajzzsal, valamint ettől jobbkézre az "AB" betűk, s felettük a hercegi korona. I vízjel a Mikoviny-mühelyből 1735 és 1740 körill kikerült térképlapokra jellemző (Vj . l.ábra). A térkép régi jelzete: "No 20.S.P.". Az "S.P." rövidités legvalószínűbb jelentése: "Suum Proiectum" vagy "Suum Proprium", azaz "saját tervezet", - illetve "saját tulajdon.Ezek lehettek azok a térképlapok, amelyeket MIKOVINY özvegye, mint férjére vonatkozó legszemélyesebb emléket, megtartott magának, A térképrajz gubacstintával készült. Igen jó és nagyon tiszta. A domborzat megrajzolása irón-csikozással történt; ezt nem rajzolták át tintával. A Siklós és Vörösmart közötti domborzatábrázolás klasszikus szépségű és tökéletesen hűen érzékelteti a felszíni formákat. A megye határát szaggatott tinta-vonal jelzi. A feltűnően jó vizrajz meglepően gazdag. Csak a legkisebb patakok hiányzanak a térképről. A vízfolyások tintával vannak kirajzolva. A Peketeviz völgye az Almás-patak torkolatától, azaz Monosokor környékétől a drávai torkolatig, sőt azon tul is: Palirévig, olyannyira el van öntve, hogy a völgyet a viz a Dráva medrénél másfélszer szélesebben borítja. A Karasica pataknak vizzel bőven elárasztott völgye helyenként még a Peketeviz völgyénél is szélesebb mocsár, s abból csak a Dombó várát hordozó dombok emelkednek ki. Gyud (Máriagyüd) magaslatát is vízfolyások veszik körül. Siklós vára alatt négy nagy közlekedési ut csomópontja alakult ki. (Az utakat pusztán irónnal jelölték.) A Mohácsi szigeten lévő Duna-ágak szabályozatlanok, s lapályait mocsarak borítják. Vörösmart és Darócz között a Duna-kanyart egy keskeny szabályozott ág, a "POSTA DUNA" vágja át. Mesterséges