Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

94 álló Kazinczy Bizottságot, melynek föladata Kazinczy Ferenc összes munkáinak ós teljes levelezésének a tudomány igényeinek megfelelő kiadása", (A MTA Alapszabályai és Ügyrendje, Bp.1936. 33.P.) A bizottság működésének első évtizedéről az Akadémiai Értesítő 1890. évfolyama ad számot (l. 137-139.p.). Ebből a jelentésből kitűnik, hogy a bizottság megalakulásától kezdve azonnal nagyarányú Bzervező munkát indított meg. Először egy "Magyar Irodalomtörténeti Adattár" c. kiadvány ügyében felhívással fordult a közönséghez, amelyben magyar irodalomtörténeti adatok beküldését kérte. Mivel az Adattár anyaga csak igen lassan gyűlt, a bizottság másfelé fordította figyelmét. A rendelkezésére bocsátott dotációból a 15-16. századra vonatkozó magyar irodalomtörténeti, részben monografikus feldolgozásokat adott ki, részben kevés példányban fennmaradt eredeti magyar müvek újrakiadását eszközölte. így jelent meg: Ábel Jenőt Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon, 1880., Szilády Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái, 1880., Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban, 1881., Komjáthy Benedek: Az zenth Paal leueley magyar nyeluen, 1883., Telegdi Miklós: Az keresztyensegnec fondamentomirol, 1884., Ábel Jenő: A bártfai Szt.Egyed-templom könyvtárának története, 1885. stb. A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) c. kiadványsorozatot a III, kötettől, 1881-től kezdve szintén a bizottság adta ki; az előző két kötet még a bizottság megalakulása előtt jelent meg az Akadémia kiadásában. Gondot forditott a bizottság - ügyrendjének megfelelően bibliográfiai kiadványok megjelentetésére. Szinte első perctől fogva gondozta Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár és Szinnyei József: Magyar Írók élete és munkái c. a hazai társadalomtudományok alapvető forrásául szolgáló bibliográfiák megjelentetését és még több más müvekét. Amikor lehetővé vált indítványozta az Adattár megindítását, az ITK-t. Az erre vonatkozó előterjesztést az Akadémia I. (Nyelvés széptudományi) osztálya 1890. dec. 29.-én tárgyalta és fogadta el ja Közlemények szerkesztője Ballagi Aladár lett (l.I.oszt. jegyzk. 1890.XTI.29.). Az 1891-el kezdődő első két évfolyam megjelenése kapcsán eléggé éles ellentétek támadtak a szerkesztő és a bizottság