Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai
84 lent.ek meg a Közleményekben tisztán magyar nyelvtudományi dolgozatok is, továbbá az indogermán nyelvészet körébe eső értekezések, s különösen kiemelendők a török nyelvtudomány körében... megjelent alapvető értekezések." A továbbiakban Gombocz Zoltán vette át a Közlemények szerkesztését. A kiváló szakember a XLVIII. kötetet befejezte, de a következőt - elhunyta miatt - csak elkezdte. A bizottság - Melich János szerint - "a magyar őb a hazai finnugor, s nagymértékben a külföldön müveit finnugor nyelvtudomány egyik legfontosabb tényezője lett... akár mint kezdeményező, akár mint vezető, irányitó, végrehajtó." (Ak.Ért. 1936. 256-260.p.) Az általunk 89-91.oldalakon közölt bizottsági kiadványok jegyzéke egyébként is tükrözi a bizottság tevékenységének a magyar nyelvtudományra gyakorolt hatását. Említésre méltó ezenkívül, hogy Budenz József indítványa, amelynek alapján 1879-től "Reguly-Alap" létesült az "ugor nyelvek kidolgozására módot nyújtó, külön "utazóalap" céljaira". Ezt rendszerint fiatal kutatók utazási segélyeként használták fel, ami nagyban elősegítette Bzakmai fejlődésüket. (Biz.jegyzk. 1879.jun.9.) A bizottság hosszú éveken át támogatta anyagi eszközökkel is az 1903-ban alakult Magyar Nyelvtudományi Társaságot. Tevékenysége gyakorlatának megismerését nagyban segitik az egyes jegyzőkönyvek mellé csatolt beadványok és egyéb előterjesztések, amelyekkel kapcsolatosan a bizottság állást foglalt, határozatokat hozott. Ezek sok esetben egy-egy fontos munka elindítói voltak. Például: Utasitás a Magyar Nyelvtörténeti Szótár szerkesztői számára (Biz.jegyzk. 1882.jan.ll. melléklete); Szinnyei József: Finn-magyar szótára, kiadása ügyében tett indítvány (Biz.jegyzk. 1881.nov.l6. melléklete); Indítvány a mesterszók egybegyűjtésére (Biz.jegyzk. 1882.okt.14. melléklete); Zolnai Gyula indítványa egy havonta megjelenő nyelvművelési folyóirat megindítására (Biz.jegyzk. 1921.dec.19. melléklete). A bizottság tevékenysége az I. világháború közepétől csökkent, illetve lelassult. A "Nyelvtudomány"-t megszüntették. Az elkezdett munkákat nem tudták a tervezés szerint folytatni. Az Uj Nyelvemlék-