Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Bevezetés

7 domást szerez. Az osztályok és bizottságok autonómiájában 1945-ig sem következett be javulás. A II. világháború után - az 1946. évi nagygyűlésen, amikor az uj alapszabály reformjáról tárgyaltak - Pais Dezső azt indítványozta az I. osztály nevében, hogy az "osztályok és bizottságok autonómiája az ügyrendnek megfelelően állíttassák vissza." A kézikönyvben a bizottságokat az Akadémia szervezeti felépíté­séhez való tartozásuk rendje szerint csoportosítottuk. Először az Elnökséghez, illetve Igazgatótanácshoz tartozó bizottságokat tár­gyaltuk, ezután a tudományos osztályok bizottságait: I. (Nyelv- és széptudomány) osztály, II. (Bölcseleti, társadalmi és történeti tu­dományok) osztálya, III. (Matematikai és természettudományok) osztá­lya bizottságait vettük sorra. Azokat a bizottságokat, amelyek a fenti szempontok alapján nem voltak beilleszthetők a három osztály valamelyikébe az "Egyéb bi­zottságok" elnevezésű csoportba soroltuk. Az egyes csoportokon belül kronológiai sorrendet követtünk. Az 1945 után alakult bizottságok az egyéb bizottságok csoportjában szerepelnek. (Ezek nem mind tartoztak osztályokhoz.) A bizottságokat a következő rendszerezésben ismertettük: 1. Rö­vid történeti összefoglaló; 2. A bizottságok munkatársad; 3. Évi költségkimutatások; (egyes években - adatok hiányában - csak az elő­irányzott összegeket adtuk meg). 4. A kiadványok jegyzéke; 5. A bi­zottságok történetére vonatkozó nyomtatott és kéziratos források feltüntetése. * [A bizottságok iratainak egy része nem került a RAL-ba. Ezek valószínűleg az előadóknál maradhattak. Közülük a Filozófiai- és a Középkori Latlnság Szótára Magyar Nemzeti Bizottságának hiányzó ira­tait sikerült megszereznünk (másolatban). A szakterületek kutatói - megismerve a bizottságok tagjait - segítségünkre lehetnének továb­bi iratok felkutatásában.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom