Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

73 rend részletes kidolgozását, majd a költségvetés elkészítését, a gyűjtés elveiről és a gyűjtőknek adandó utasításokról szóló munkálatokat jelölte meg. (Ak.Ért. 1898. 582-583.p.) Az ügyrend hamarosan elkészült és a bizottság főfeladatának a Magyar Nyelv Nagy Szótárának előkészítését, illetőleg állandó javítását, kiadását tekintette. Részletes feladatkörét először az Akadémiai Értesítő 1898. évfolyama közli (586.p.). Az ekkor megállapított célkitűzés irányadó maradt működése egész folyamán. A bizottság működése kezdetén Szily Kálmán készítette el az úgynevezett "Czlmszó-jegyzék"-et, amelyet mintául szánt a magyar szókincs gyűjtéséhez, és az érdeklődőknek országszerte szétküldött. Az uj Nagy Szótár tervét Zolnai Gyula, a bizottság első előadója készítette el. A gyűjtési munka megindult és már az első évben (1899-ben) az előadón kivül 13 gyűjtő küldött be adatokat az uj szótár számára. (Ak.Ért. 1900. 230-233.P.) A gyűjtők száma hónapról hónapra emelkedett, 1900-ban már 107re nőtt és ha a Cimszójegyzék alapján dolgozókat is ideszámítjuk, az összes gyűjtők száma 150 volt. (Ak.Ért. 1901. 212.p.) Hamarosan kitűnt azonban, hogy a gyűjtők nagy száma minőség tekintetében nem hozta meg a kivánt eredményt. A bizottság munkájáról szóló 1903. évi jelentés arról tudósít, hogy "az 1903. év folyamán kevesebb számú, de válogatott dolgozótársakkal folytatta az uj Nagy Szótár adatgyűjtő munkálatait". (Ak.Ért. 1904. 204.p.) Az elkövetkező időkben tovább csökkent a gyűjtők száma, részben mert a bizottság arra törekedett, hogy válogatott, megbízható munkatársakkal dolgozzon, részben mivel a nagyobb volumenű gyűjtőmunkára nem állt a bizottság rendelkezésére megfelelő összegű költségkeret. A bizottság költségei ugyanis a megalakulásától kezdve az évenként kiutalt államsegélyből, az Akadémia évi dotációjából (ez két részből állt: a központi kiadásokból és az osztályok által átengedett összegből), ezenkívül 1913-tól az I. világháborús összeomlásig a Semsey-alap kamataiból tevődött össze, (Az osztályok által átengedett összeg 1917-től megszűnt: 1. Igt.Jk. 1916.111.7.) Bár voltak olyan időszakok amikor az Akadémia Igazgató tanácsa