Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

67 - az Építészeti Bizottság Javaslatára - a nem korszerűen megépített bérházra költött. Itt elsősorban a vízvezeték és csatornahálózat felújítása volt a probléma (a csatornahálózat a palotában is az volt), mert nagy esőzések alkalmával és a IXina magas vízállásakor a pincéket, elöntötte a viz, a palota pincéjében pedig könyvek is voltak. Ez a kérdés végülis a századforduló táján oldódott meg, amikor a főváros kialakította az Akadémiai-utcai fő csatornahálózatát. (Ép. biz.jegyzk. 1893.febr.3.) Az Építészeti Bizottság tevékenységének egyik késői dokumentuma az 1938/39-ben épitett bérház volt a Muzeum krt. és Rákóczi ut sarkán, a régi Vigyázó-ház helyén. A bérház tervezésére hat építészt kért fel az Akadémia; az elkészült terveket 1937.dec.9-i ülésében tekintette meg. A terveket és rajzokat a palota képes-termében állították ki, szemrevételezésük után a bizottság Hültl Dezső l.tag, műegyetemi tanárt bizta meg a bérház építésével. (Ép.biz.Jegyzk. 1937.dec.9.; Vö. Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa. Bp.,1971.57.1.) Az Igazgatótanácsnak a háborús hirek terjedése miatt gondot okozott az, hogy egyáltalán hozzákezdjen-e az építkezéshez.Különböző okok - a szomszéd házak állaga, a bérház Jövendő lakóival már megkötött szerződés stb. - azonban arra késztették, hogy a bérházat mégis felépítesse. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG MUNKATÁRSAI * Elnök 1907-1920 Berzeviczy Albert Előadó * Az 1907. évi Akadémiai Almanachban szerepel először, (139.p.) a névsort ennek alapján közöljük az Épitészeti Bizottsággal való egyesülésig, 1920-ig.