Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

62 feldolgozásuk alkalmával esetleg pontosabb felvilágosítást kaphatunk az ügyészi tevékenységről.) A pénzügyi és az építészeti bizottságot 1881. nov. 28-án, az ügyrend elfogadásakor alakította meg az Igazgatótanács, de munkálkodásukkal tüzetesebben 1884 januárjától találkozunk. A pénzügyi bizottság közvetlenül az elnöknek, az építészeti bizottság a másodelnöknek volt alárendelve. Első tagjait - 5-5 tagot - az Igazgatótanács választotta, de a későbbiekben a választás helyett valószínűleg a felkérés módszerét alkalmazták. Működésűk folyamán a bizottságok tagjainak létszáma bővült, 12-14-re gyarapodott, és általában az Akadémia választott tagjaiból tevődött össze. Természetesen a tagok személyében változás történt, hiszen az elhaltak helyét mindig uj tagok foglalták el. (Tudvalevő, hogy az Igazgatótanács 27 tagból állt s a két elnökből, a főtitkárhói és 24 tagból. A 24 tag felét az Igazgatótanács választotta részben az alapítók, részben általában magasrangu főurak, egyházi méltóságok és közéleti személyiségek közül, akik nem voltak tagjai az Akadémiának, 12 igazgatósági tagot pedig a nagygyülési összes ülés az Akadémia rendes tagjai közül választott.) A bizottságok feladatát az "Ügyrend" rögzítette. "A pénzügyi bizottság az Akadémia vagyoni állására vonatkozó ügyeket, jelentéseket tárgyalja, a költségvetést előkészíti, az akadémiai számadásokat megvizsgálja; a könyvkiadó hivatal és a házgondnok könyveinek és számadásainak átvizsgálásáról gondoskodik". "Az építészeti bizottság az Akadémia palotája ós bérháza körül teendő fontosabb intézkedéseket tárgyalja. Intézkedik a palotának és bérháznak évenként szakértők által megvizsgáltatásáról". (Alapszabály és Ügyrend 1896. 192-193., és 1936-i kiadású Ügyrend 57.P.) Ezek a célkitűzések változatlanok maradtak: mindvégig, amig a bizottságok fennállottak; ügyrendről ügyrendre ugyanilyen megfogalmazásban öröklődtek. Nem volt változatlan azonban tevékenységük, A 19. század utolsó két évtizedében a bizottságok külön-külön rendkívül élénk tevékenységet folytattak egészen az első világháborúig. Ettől kezdve a harmincas évekig alig-alig találkozunk az ira-